Teleki.
Teleki.
Teleki. Szárszótól délre eső magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 88, lakosaié 481, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája Szólád, távírója és vasúti állomása Balatonszemes. 1211-ben a tihanyi apátságé volt és itt laktak a szőlőmívesei. 1229-ben Teluky alakban fordul elő s ekkor a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai. 1265-ben IV. Béla király a helység egy részét az esztergomi János lovagoknak adományozta. A XIII. század második felében már a nyúlszigeti apáczák is birtokosai voltak. Szent András tiszteletére épült egyháza 1271-ben már megvolt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1397-ben és 1429-ben két ily nevű helységet találunk, a mikor a fehérvári káptalanon kívül a tihanyi apátságnak, a nyúlszigeti apáczáknak, az esztergomi János lovagoknak, a lövöldi karthauziaknak és Gordovai Fancs László fiainak, Jánosnak, Imrének, Bertalannak és Lászlónak, volt benne részük. 1480-ban a tihanyi apátságnak voltak itt birtokai. 1534-ben Török Bálint, 1557–1564-ben Magyar Bálint volt a földesura. Az 1563. évi török kincstári fejadójegyzékbe csak 6, az 1573–74-ikibe már 14 házzal van felvéve. 1583-ban a székesfehérvári káptalan birtokában volt. 1585-ben a tihanyi várhoz számították. 1598-ban ismét a székesfehérvári káptalané, de 1626–27-ben a tihanyi apátságé. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint ekkor nemesek bírták. 1715-ben 7 háztartását írták össze. 1726 óta a tihanyi apátság birtoka. Két temploma közül a róm. kath. még a XIII. századból való, de újabban átalakították. A református templom 1865-ben épült. A lakosok állattenyésztési szövetkezetet tartanak fenn. A községhez tartozik: Kisteleki-puszta.
