Várad.
Várad.
Várad. Szigetvártól délre eső magyar kisközség. Házainak száma 36, lakosaié 319, kik közül 114 róm. kath. és 205 ref. vallású. Postája és távírója Gyöngyösmellék, vasúti állomása Szigetvár. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben találkozunk vele első ízben. 1356-ban a Hahóti család tagjai osztozkodnak rajta. A XV. században részben a Bakonyai, részben a Dombai család birtoka. 1480-ban, Bakonyai István magtalan halála után, itteni birtokait Péter erdélyi prépost, kir. titkos kanczellár és Orbán prépost kincstartó s általuk Péter testvérei, Váradi Pál és Máté, továbbá Orbán testvérei, Nagylucsei Balázs és János, kapják a királytól. 1483-ban Koroknay János nyert itt egyes birtokrészeket Meggyesaljai Mórocz Lászlótól. 1489-ben a Nagylucseiek itteni birtokaikat rokonuknak, Bási Benedeknek, adták. 1493-ban a Dombai család egyik nőtagja: Kornis Mihályné itteni részbirtokait az Enyingi Török családnak adta el. 1498-ban a Nagylucseiek tartanak hozzá jogot. 1536-ban Filep Ferencz és Koska Barnabás voltak a földesurai. Az 1565–66. évi török kincstári fejadójegyzék szerint 3, 1571-ben 2 házból állott. 1660-ban az Istvánffy családé volt. 1692-ben a Draskovics család volt a földesura. 1715-ben csak 3 háztartást találtak benne az összeírók s ekkor Huyn tábornok szigetvári parancsnok, 1726-ban a gróf Rindsmaul család, 1757-ben Czindery Ferencz, 1776-ban Czindery Rókus Ferencz, 1835–48-ban Czindery László volt a földesura. Jelenleg özvegy gróf Andrássy Aladárnénak van itt nagyobb birtoka. E községhez tartozik: Győrnépe-puszta, mely a középkorban a Dombaiak birtoka volt. 1493-ban Kornis Mihályné, a ki Dombai leány volt, ezt is az Enyingi Török családnak adta el. – Sikota-pusztáról 1479-ben van első ízben adatunk. Az 1480–89. években Barcs kastély tartozékai között találjuk felsorolva. 1776-ban Czindery Rókus, az 1835–60. években Czindery László birtoka volt.
