Várda.
Várda.
Várda. Kaposvártól éjszakra fekvő magyar kisközség, Házainak száma 82, lakosaié 465, kik közül 348 róm. kath. és 115 református. Postája Hetes, távírója Somogyjád, de a vasúti állomása helyben van. 1284-ben pusztai birtokként említik az oklevelek. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint ekkor már plebániája is volt. 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát említik, a mikor a szerdahelyi pálosok kapnak itt részeket Várdai Mihálytól. 1536-ban Wárday Tamás és Simon özvegye voltak a földesurai. Az 1575. évi török kincstári adólajstrom szerint csak 5, 1580-ban meg csak 4 házból állott. 1583-ban Lengyel Lőrinczé volt. 1660-ban több köznemes bírta, de 1701–1703 táján már a Pulay családé volt. 1715-ben is csak öt háztartását írták össze. Az 1726–1733. években Pulay Ferencz, 1776-ban Záborszky László, Rosty Terézia, Ferencz és Jusztina voltak 171a földesurai, 1830–1848 között pedig Záborszky Ambrus, Imre, Miklós és Alajos, Tallián Gábor, Simon Károly és Fonyó Lajos. 1856-ban gróf Somssich Pongrácz volt a helység legnagyobb birtokosa. Jelenleg Matolay Józsefnek és gróf Somssich Imrének van itt nagyobb birtoka. A róm. kath. templom 1830 táján épült. Ide tartozik: Kisalbert-puszta, mely a középkorban Alsó- és Felső-Alberti néven két falu volt. 1456-ban mindkét helység részeit az Osztopáni Pernesziek nyerték adományul. 1472-ben a tihanyi apátság itteni birtokait említik. Az 1720. évi összeírás szerint még önnálló jobbágyfalu volt. 1726–1733-ban a Pernesziek, 1776-ban a Nagy család birtoka.
