Városhidvég.
Városhidvég.
Városhidvég. Siómenti magyar kisközség, körjegyzőséggel. Házainak száma 208, lakosaié 1222, a kik róm. kath. és ref. vallásúak. Postája és távírója helyben van, vasúti állomása Mezőkomárom-Városhidvég. 1344-ben Villa Hydwegh alakban említik az oklevelek. 1472-ben a Dombai család volt a földesura. 1493-ban a Dombai családbeli Kornis Mihályné itteni birtokait az Enyingi Török családnak zálogosította el. 1688-ban és 1701–1703-ban gróf Batthyány Ádám országbíróé volt. 1688 szept. 29-én gróf Batthyány Ádám országbíró, miután a hidvégiek a törökök elleni harczban a maguk élete veszélyeztetésével a fogságból kimentették őt, 18 katonának és azok családjainak szabadalomlevelet adományozott, őket minden roboti munkától felmentette és kisebb királyi jogokban is részesítette. 1715-ben 18 háztartást írtak benne össze. 1757-ben gróf Batthyány Lajos nádor, 1776-ban gróf Batthyány Fülöp, a XIX. század első felében herczeg Batthyány Fülöp volt az ura, most pedig az uradalom örökség útján herczeg Montenuovo Alfrédé. A református templom 1817-ben, a róm. kath. 1911-ben épült. A határbeli Pusztavári-dűlőn egy régi földvár nyomaira akadunk. A községhez tartozik: Nándor- és Fánni-major és Rebecz-puszta, mely utóbbi már az 1726. évi összeírásban előfordul s ekkor a Batthyány családé volt.
