Zádor.
Zádor.
Zádor. A szigetvári járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 118, lakosaié 722, kik közül 160 róm. kath. és 560 református. Postája és távírója Gyöngyösmellék, de vasúti állomása van. Első ízben az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben fordul elő. Temploma is ez időben épülhetett, de a felismerhetetlenségig átalakították. A XV. század elején cseh husziták telepedtek a helységbe, a kik a Dombó felé vezető utczát foglalták el, míg a magyarok a község keleti részén laktak. 1456-ban alakították át először a templomot, mely jelenleg a reformátusoké. Jelenlegi alakját 1872-ben nyerte. 1493-ban Kornis Mihályné, a ki Dombai leány volt, itteni birtokait is az Enyingi Török családnak adta el. 1536-ban Szőlősy Gergely és Dombai János voltak a földesurai. Az 1550. évi adólajstromban Kastélyosdombóval együtt fordul elő. Az 1565–66. évi fejadójegyzék szerint 16 házból állott. 1571-ben 31 házát írták össze. 1598–99-ben Zádory János volt a földesura. 1600-ban Haraszti Dezső Benedek volt itt birtokos. 1660-ban az Istvánffy család és Zankó Miklós jószága volt. 1703 táján Zankó Miklós és Boldizsár birtokában találjuk. 1715-ben 12 háztartást írtak benne össze s ekkor a gróf Batthyány családé volt. 1726-ban a gróf Harrach, 1733-ban a Hunyady család volt itt birtokos. Később utódai, majd báró Sina Simon bírt itt földesúri joggal. Jelenleg gróf Erdődy Rezsőnek és Traubermann Ádámnak van itt nagyobb birtokuk. 1881-ben a helység negyedrésze leégett. A határbeli Csolonkai-rét a cseh lonkótól ered. Ez a cseheké volt, és lankás hely. Később Csolonkára ferdítették. A községhez tartozik: Ilka-puszta és Bagó-puszta.
