Zala.
Zala.
Zala. A tabi járásban fekvő magyar kisközség. Házainak száma 161, lakosaié 987, a kik leginkább róm. kath. vallásúak. Postája, távírója és vasúti állomása Tab. E helységről közvetlen a tatárjárás után találunk okleveles adatokat. 1761278-ban Szent Kozma és Dömjén tiszteletére szentelt templomát, 1320-ban pedig a lelkészét is említik. Előfordul az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is. 1368-ban a veszprémi káptalan birtokában találjuk. 1400-ban Zsigmond király a helység részeit Osztopáni Bálintnak adományozta. 1473-ban a Nagy-Pói Bálványosi család volt itt birtokos. 1478-ban már Zichy Györgynek is voltak itt birtokai. 1512-ben egy részét Perneszi Imre nyerte adományul II. Ulászló királytól. 1526-ban II. Lajos király Perneszi Ferencznek és általa testvéreinek, Péternek és Balázsnak, adta a helység részeit. 1536-ban Zichy Rafael és Ferencz, Perneszi Egyed, Imre, István özvegye és Ferencz voltak a földesurai. 1560-ban Perneszi Ferencz fia, Farkas, új adományt nyert itteni birtokaira. 1583-ban Zichy Rafael volt a földesura. Az 1563. évi török kincstári fejadólajstrom szerint csak három, 1573–74-ben 11 házból állott. 1660-ban Zichy István, 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, férj. Babócsay Ferenczné, volt az ura. 1703 táján puszta és Zichy György és Ádám birtoka. Az 1715. évi összeírás szerint csak két év óta települt. 1726–1733-ban báró Zichy Ádám, 1773–1776-ban Zichy Ferencz ezredes özvegye, Zichy Ferencz alispán és Boronkay József, 1848 előtt pedig Zichy Sándor volt a földesura. A XIX. század közepén Zichy Antalnak és Mihálynak volt itt nagyobb birtokuk, de birtokaikat felparczellázták. Itt van a Zichy család ősi kúriája is, a melyet Zichy Ferencz 1830 táján újjáépíttetett s fia, a hírneves festő, bírta és most leányáé, Máriáé. Mellette áll a nagy művész műteremépülete, a hol még most is sokat érő gyűjtemények vannak. Többek közt kb. 1000 kötetes könyvtár, gobelinek, külföldi és orosz hímzések, kb. 30 orosz és perzsa berakott kazetta, sok japán műtárgy, sok fegyver, fayence, több festménye, számos rajza és vázlata. A község róm. kath. temploma 1764-ben épült. 1841 júl. 8-án a helység országos vásárok tartására nyert szabadalmat. A községhez tartozik: Szőllőspuszta, mely már Szent László király által 1082 táján a veszprémi káptalan részére kiállított, megerősítő levélben előfordul. 1229-ben és 1351-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között sorolják fel. 1411-ben Csapi András nyerte adományul. 1438-ban a Batthyányakat, a velük vérrokon Fajszi Ányosokkal együtt iktatják birtokába s 1444-ben e két család megosztozott rajta. 1577-ben Perneszi András és fiai nyerték adományul I. Rudolf királytól, 1583-ban azonban már Zichy Rafael birtokában volt. 1703 táján Zichy György és Ádám, 1733-ban báró Zichy Ádám birtoka. 1856-ban Zichy Sándor örököseié. – Bótapuszta a XVI. században még népes falu volt. Az 1573–74. évi török kincstári adójegyzék szerint 25 házból állott.
