Csépán (Györgyfalvi).
Csépán (Györgyfalvi).
Régi zalavármegyei család, mely az előnevet adó Györgyfalván már 1513-ban birtokos. E községre 1550-ben János és néh. Balázs fiai: Bertalan és István, megerősítést nyernek I. Ferdinándtól. Egyes tagjai innen elszármaztak Vas vármegyébe, majd innen Komárommegyébe szakadtak. Itt igazolták nemességüket 1785-ben István fiának, Jánosnak fiai: János, ki református pap lett Nagybajomban, majd Alsokon. Hedrehelyen († 1805) és István (szül. 1760 vagy 1762, † 1830). Ez mind ügyvéd előkelő helyet biztosított magának a vármegyében, bár nejével, Hültl Annával, Ferencz szigetvári császári élelmezési tiszt és Birisics Juliánna leányával, Andricsné végrendeleti örökösnőjével ugyan jelentékeny vagyont kapott, de nem rokoni összeköttetéseket. 1813–1817-ig vármegyei tiszti főügyész, a belső-somogyi ref. egyháznak 1798-tól haláláig gondnoka. Gyermekei Antal (szül. 1808), ki 1833–1839-ig alszolgabíró, 1848-ban a babócsai járás főszolgabírája (az alkotmányos időben újra hivatalt vállalt, 1889-ig), Amália Szerdahelyi Ferenczné, Karolina Domaniczky Boldizsárné, Teréz Lehner Jánosné, Krisztina Hochreiter Bertalanné és József (szül. 1814–1888). 1839-ben esküdt. Ez Domaniczky Máriával atyja Apollóniának (szül. 1840), Sárközy Dénesnének és Karolinának, Kacskovics Kálmánnénak. A család férfiága kihalt.
Czímere: vörös pajzsban zöld mezőn, jobbjában három búzakalászt tartó, balját ragadozásra nyujtó jobbra fordult arany oroszlán. Sisakdísz: a koronán nyugvó, görbe kardot tartó, jobbra nyúló kar.
