A rómaiak kora.
A rómaiak kora.
Somogy vármegyének e virágzó kelta telepei már a Krisztus előtti utolsó századokban útjában voltak a hatalmas római birodalom terjeszkedésének. Már a Kr. előtti II. században foglalkozott e hatalmas, nemzet a kelták leigázásának gondolatával; de a jól szervezett és megerősített kelta telepekhez nem igen tudott hozzáférkőzni. Csak a Krisztus születését megelőző utolsó század második felében, midőn egész erejét a kelták megtörésére irányította, hosszú küzdelem után, a Kr. utáni 8-ik évben tudott csak Oktáviánus Augusztus római császár végre urává lenni a későbbi Pannónia délnyugati részeinek is. A katonai szervezkedés és Pannónia végleges meghódítása csak Marcus Auréliusnak sikerült, a Kr. utáni második században.
A dúló harczok végre is elseperték a virágzó kelta telepeket, s a rómaiak katonai erődítvényekkel rakták meg az őserdőkben vágott utak mentét.
A római hódítás fő-útja Somogyban szintén a Kapos vize volt s így elsőízben érte a rómaiak hódító fegyvere a kelta telepek középpontját: Szalacskát.
A rómaiaktól feldúlt, de újból megerősített szalacskai magaslat fennsíkján előkerült római régiségek sokasága nemcsak a leigázott kelta telep nyomán életrekelt hatalmas római telepről beszél, de tanuskodik a katonai állam magas színvonalú műveltségéről és fejlett iparáról is.
A megmentett leletek tanuságai szerint a szalacskai római telep a Kr. ut. III-ik században, Philippus p. Traianus Decius, Valerianus uralkodásán át, Gallienus haláláig, azaz a Kr. u. 204–268-ig terjedő időszakban élte legvirágzóbb korát. E korból valók azok a nagy pénzleletek is, melyek a közelmultban felszínre kerültek, melyek egyike, az államkincstárba beszolgáltatott ezüstpénz-lelet, megközelítette a 3000 darabot.
A Kr. u. III. századból való az iparművészeti szempontból oly becses aranykincs-lelet, a melyik egykor valamely előkelő római patriczius hölgy ékszersorozata volt. E lelet állott egy pompás, ép, 32 pillangós arany-nyakékből, VET (Veturia) betűs tömör aranygyűrűből, öt aranyhajtűből és négy aranyfüggőből.
Iparművészeti szempontból még becsesebbek, a szalacskai nielló-díszítésű ezüstövveretek, melyek valódi remekei a római ötvösművészetnek.
A képzőművészet magas színvonaláról tanuskodnak a felszínre került bronzszoborművek 354és azok töredékei, melyeknek néhány példányát a somogymegyei múzeum gyűjteményében láthatjuk.
A római uralommal megszünik Somogy vármegye őskora. A történeti rész megírása már, a hátrahagyott írott emlékek nyomain, a történettudós feladata.
