Veszprémi püspökség.
Veszprémi püspökség.
A veszprémi püspökség csak a tatárjárás utáni korszakban szerzett birtokokat a vármegye területén. Legrégibb birtokainak egyike Görgeteg (1360–1436), ezenkívül a balatonmelléki Széphalom (1416), Lullya (1463), Csekel, Csege, Tótfalu (1466), Gerezd és Acsa helységekben (1480) volt birtokos. Az 1536. évi adólajstrom szerint a püspökség: a két Csícs (Csíz), Kortó, Csepel, Lullya, Gyönköd, Bálványos, Csege, Berki, Egyházas-Kapoly, Egres, Acsa, Tomej, Tótfalu és Mocsola helységekben bírt földesúri joggal. A veszprémvölgyi apáczák 1402-ben kapták: Miske fia Pál fia Mátyástól Egyházas-Szamárdot.
