Somogy határai.
Somogy határai.
Somogy vármegyének tehát lett volna tisztikara, de a visszaállítás más nehézségekbe ütközött, ezek egyike az volt, hogy a vármegye határai nem voltak megállapítva, mert azok a másfélszázados hódoltság alatt elmosódtak. Az adóösszeírások is nagyon hiányos és ellentmondó adatokat tartalmaztak s így a vármegye keleti határait csak hosszas tárgyalások után lehetett megállapítani.
E tárgyalások eredményeképen Esterházy Pál nádor, 1696. évi márcz. 15-én kelt leiratával, egyfelől a Somogy és Tolna, másfelől a Somogy és Baranya vármegyék közötti határokat akként állapította meg, hogy a vármegye éjszakkeleti határául a Balatonból kiömlő Siót állapította meg, az ettől délre eső helységeket, úgymint Hid-Véghet (ma Faluhidvég és Városhidvég), Igalt, Kilitit, Fokot, Koppányt, Juthót, Ádándot, Somot, Felső-Endrédet, Kazsokot, Gellyét, Homát, Szabadit, Pulát, Taszárt, Mosdóst, Baltit, Gyalánt, Orczit, Szent-Pált, Számos-Keresztúrt, Szalacskát, Szent-Balázst, Hagymást, Cserénfát, Böszénfát, Simonfát, valamint az Almamellékig terjedő vonalon fekvő falvakat: Somogy vármegye területéhez csatolta, ellenben Nyék, Nyilas, Ozora, Tamási, Dombóvár, Döbrököz, Pinczehely és Grabocz helységeket Tolna vármegyének ítélte oda (Kaprinai Istv. M. S. C. B. Tomus LVIII. 349.).
Sokkal nehezebb volt a Somogy és a Baranya vármegyék közötti határ megállapítása, mert itt Szigetvár hovatartozása okozott nehézséget. A középkorban ugyanis inkább Baranyához tartozott. E korban t. i. a nemesség alkotván a vármegyét, valamely nemesnek birtokait ahhoz a vármegyéhez csatolták, a melyikben az illető lakott. Így a gazdagabb és befolyásosabb uraknál az uradalom határai voltak egyúttal a vármegye határai is. Az e czélra kiküldött bizottság a vármegye határait a Drávától egészen Szigetvárig meg tudta állapítani és ezt a megállapodást Esterházy nádor is jóváhagyta. Szigetvárt magát ellenben Baranyához csatolta, holott Somogyban ekkor éppen Szigetvár volt az egyedüli hely, a hol a vármegye székhelyét be tudta volna rendezni. A vármegye tehát odatörekedett, hogy a nádor az 1696. évi határozatát megváltoztassa. Négy oklevélre támaszkodva követelte Szigetvár átcsatolását. Baranya ezzel szemben 11 oklevelet terjesztett a nádor elé, álláspontjának igazolására. A nádor végre is ötévi huzavona után, 1699 jún. 23-án, Kismartonban kelt ítéletével, a pécsi püspökség alapítólevelére 473támaszkodva, Szigetvárt Somogy vármegyéhez csatolta (Németh Béla i. m. 337–338.).
Somogy határai tehát a XVII. század végén meg voltak ugyan állapítva, de a vármegye különválását a bekövetkezett kuruczvilág egy évtizedre elhalasztotta.
