Ajak.
Ajak.
Ajak kisközségről már 1293-ból találunk feljegyzést a Zichy-okmánytárban. Ekkor „Terra Awyk”, „Poss. Owyk” és „Ayk” neveken szerepel, később „Kysayak” és „Ajak” formában. A zséllyi levéltár 1324-ben határában egy „Maraz” nevü községet említ, melynek azonban már nyomai sincsenek. 1322-ben Magyar Pál ghimesi várnagy, 1328-ban már a Várday-család, azután a váradi püspök, a XV-ikben ismét a Várday-család volt a földesura. A XIX. század elején az Eszterházyak, a Czóbel, Ivánka, Detrich, Kastal, Szegedy, Ferenczy, Morvay, Szögyény stb. családok voltak birtokosai, 1848 előtt pedig az Eszterházy, Farkas, Kastal, Szögyény és Jármy. Jelenleg Wahramnn Renének, Somogyi Zsigmondnak és Rezsőnek van itt nagyobb birtoka. A községben három templom van: róm. kath., mely 1819-ben, ev. ref., mely 1330-ban és gör. kath., mely 1858-ban épült. Az 1831-iki és 1873-iki kolerajárvány alatt a lakosoknak majdnem a fele kipusztult, 1845-ben pedig majdnem az egész falu leégett. Van itt egy mértékletességi egyesület és egy gőz- és olajütő malom. Ide tartozik Darusziget puszta is. A község házainak száma 233, melyekben túlnyomóan róm. kath. vallásu lakosai élnek. Postája, távírója és vasúti állomása Kis-Várda. Dülői 12közül valamely jelentőséggel látszanak bírni a következő nevüek: Forgó, Mártonfája, Ige dűlő.
