Kótaj.
Kótaj.
Kótaj, nagyközség, 548 házzal és 2944, nagyobbára gör. kath. vallásu lakossal. Postája van, táviró és vasúti állomása Nyíregyháza. Az Ibrányi család levéltárának egyik okirata szerint e község 1447-ben már „Keresztút” néven szerepelt. 1411-ben az eszenyi Csapy család kapta kir. donáczióképen. 1447-ben az Ibrányi és 1487-ben a Szokolyi család volt a földesura. A községnek „Keresztút” elnevezésével még a XIX. században is találkozunk. A XVIII. század végén és a XIX. század elején a következő birtokosai voltak: Ibrányi, Vay, br. Bánffy, Kelcz, Mezőssy, Kállay, Ábrányi, Pribék, Irinyi, Jármy, Hatfaludy és Péchy. Jelenleg Jármy Márton, gr. Lónyay János, Körmendy Imre, Tóth Miklós és Szamueli testvérek a birtokosok. A községben több csinos urilak és régi nemesi kúria van. Itt van mindenek előtt az úgynevezett Fráter-féle ház, melyet a Jókai által megörökített magyar nábob kastélyának tartanak, továbbá Jármy Márton csinos kúriája, Tóth Miklós új és tetszetős külsejü urilaka, és végre özv. Ibrányi Zsigmondné régi kúriája. A községben hajdan állítólag egy „Bánom vára” nevü várszerü, be nem fejezett épület is volt. Róm. katholikus temploma 1806-ban, a két görög katholikus közül, a faluban levő 1894-ben, a községen kívűl, a szőlőben levő, 1890-ben és a református templom 1700-ban épült. Az izraelitáknak is van imaházuk.
Kótaj: özv. Ibrányi Zsigmondné kúriája.
Saját felvételünk.
Kótaj: Jármy Márton kúriája.
Saját felvételünk.
Kótaj: Tóth Miklós urilaka.
Saját felvételünk.
