Egyes uradalmak a vármegye különböző vidékeiről.
Egyes uradalmak a vármegye különböző vidékeiről.
Az egyes vidékek mezőgazdasági viszonyai és az ottani nagyobb birtokok gazdálkodási rendszerének megvilágítása szempontjából, a következő uradalmak és birtokok adatait közöljük:
Aba-puszta: Jármy Ferencz birtoka. Ide tartozik Abapuszta és Eszeny. Összterület 1300 m. hold, ebből 700 hold a szántó, 200 a legelő, 320 az erdő és 50 k. hold a szőlő. A gazd. és üzemrendszer, váltó és 3-a forgó. Mint különleges termelési ág a dohány szerepel 27 k. holdon. Elsőrangu magyar faju szarvasmarhatenyésztése van, melynek az állománya 170 drb. 3 holdon gyümölcsös. Saját taksás telepe van, napszámárak férfiaknál 1 kor., nőknél 80 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 12 kor.
Báj: Patay József birtoka. Összterület 3000 m. hold. Ebből a szántó 1600, erdő és szőlő 322, és a többi kaszáló és legelő. A gazd. és üzemrendszer váltó. Magtermelés 25 holdon luczerna, 40 k. holdon dohány. Lótenyésztés angol telivér és félvér, állomány 60 drb. Marhatenyésztés magyar faj, állomány 170 drb. Sertéstenyésztés: 120 kocza és szaporulata. Méhészet: 60 kaptár. Erdészeti üzem: 60 éves forda. Eladási piacz: Tokaj és Szerencs. A munkaerőt helyben és Bártfa vidékéről szerzi. Napszámárak: férfiaknál 90–1.60 fill., nőknél 60–120 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 14 kor.
Barkány: Gencsy Béla birtoka. Ide tartozik az aba-pusztai birtokrész is. Összterület 4000 m. hold. Ezenkivül Jász-Nagy-Kun-Szolnok-, Bihar- és Abauj-Torna vármegyében még 2000 m. hold. Az itteni birtokból a szántóföld 3360, a legelő 400, erdő 370 és szőlő 27418 m. hold. A gazdasági- és üzemrendszer részben forgó és részben ugarrendszer. Dohánytermelés 40 m. holdon. Lótenyésztés félvér, állomány 40 drb, marhatenyésztés magyar faj: 120 drb., sertéstenyésztés: 370 balázsházi faj. Erdészeti üzem: 16 éves forda, termék: cserezés. Eladási piaczok: Debreczen és Nyíregyháza. Helybeli taksásokkal dolgozik, napszámárak férfiaknál 80–2.40 fill., nőknél 60–1.60 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 6–16 korona.
Bánházi puszta: Ide tartozik a Kis-Fülöp pusztai birtokrész is. Összterület 6270 m. hold, melynek birtokosai Bory Béla, Gál Ferencz, Nemes Lajos, Kaufmann Márton, Mandel Móricz, Keresztszeghy Eta és Láng Zsigmond. Bory Béla birtoka a Micske pusztai résszel együtt 2385 m. hold. Ebből szántó 1705, kaszáló és legelő 250, erdő 385, és szőlő 40 m. hold. Gazdasági és üzemrendszer 3-as forgó. Szarvasmarha állomány 120, magyar faj. Erdészet: 40 éves forda, termék: tüzi és épületfa. Szőlőfajok: Risling, Carbenett, Burgundi és Szlankamenka. Eladási piacz Debreczen, munkaerő, helybeli telepítvényesek, árak: férfiak 80 fill., nők 60 fill. Átlagos földhaszonbér 8–10 kor. m. holdanként.
Bashalom-puszta: gróf Pongrácz Jenő uradalma. Összterület 3500 m. hold, ebből 2260 szántó, 300 kaszáló, 16 szőlő, 18 gyümölcsös, 906 legelő. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. 1200 holdon kalászos, repcze és len, 125 h. dohány, 550 h. czukor- és marharépa, tengeri és mák, 385 h. bükköny, lóhere és luczerna. Marhatenyésztés 200 magyar faj, juhtenyésztés és 1500 fésüs; sertéstenyésztése elsőrendü: 160 hazai kondor kocza és 200–300 darab hízlalásra. Méhészet: 40 Zirzonkaptárral. Gazdasági ipar: malom két kőre. A munkaerőt helyben, Felsőmagyarországon és Galicziában szerzi. Napszámárak: férfiak 80–2.40 fill., nők 60–1.20 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 kor.
Berkesz: id. gróf Vay Ádám uradalma. Ide tartozik Berkesz, Vaja, Őr, Petneháza, Tass, Berencs, Gégény, Ladány, Czigánd, Rohod és Benk. Összterület 15,000 k. hold. Ebből kert és beltelek 300, erdő 3000, szőlő 15 hold, a többi szántóföld, kaszáló és legelő. A tulajdonos gróf szabad gazdálkodást folytat és a birtok egy része bérbe van adva. Dohány: 150 k. hold. Lótenyésztés: rendes ménes egy állami angol telivér ménnel. Marhatenyésztés rendes gulyabeli magyar faju marha és hollandi, tisztavérü tehenészet. Juhtenyésztés fésüs fajjal és sertéstenyésztés kisjenőivel. Az erdőség egy része őserdő, a másik fiatal. Termék: tüzifa. Gazdasági ipar: két szeszgyár Vaján és Tasson, három gőzmalom: Vaján, Tasson és Berkeszen, egy vízimalom Vámfaluban. A munkaerőt helyben, Beregben és a Felvidéken szerzi, napszámárak, férfiaknál 1.20–2.40 fill., nőknél 80–140 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 14–16 kor.
Bogát: Bogáthy József és neje birtoka. Összterület 1979 k. hold, ezenkivül a Somogyban 88 k. hold. A szabolcsiból 1626 k. hold szántó, kaszáló 60, legelő 100, erdő 131, szőlő 10. A gazdasági és üzemrendszer fele részben hármas rendszer, fele részben pedig szabad gazdálkodás kellő trágyázással. 50 k. holdon lóheremag-, 50 k. holdon kék mák és 100 k. holdon dohánytermelés. Félvér lótenyésztés, 276 drb magyar faju szarvasmarha, 500 darab szőke mangalicza. Erdészet: akácz- és tölgyfa, termények: tűzifa és cserezés. Gazdasági ipar egy 700 liter napi termelésre berendezett szeszgyár és egy gőzmalom két kőre. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak férfiaknál: 60 fillértől 2 koronáig, nőknél 60–1.00 fillérig. Az átlagos földhaszonbér m. holdankint 10–12 kor.
Propper Samu dohányszárítója Turán.
Saját felvételünk.
Büd-Szent-Mihály: gróf Dessewffy Aurél uradalma. Összterület 14,000 m. hold, ezenkivül Pestmegyében 6000 m. hold. A szabolcsi birtok a következőleg oszlik meg: kert és beltelek: 85 k. hold, kaszáló és legelő 1997 k. hold, erdő 130 m. hold, szőlő 26, nádas és használhatatlan 260. A többi szántóföld. A gazd. és üzemrendszer hatos és hetes forgó. Magtermelés 80 m. holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohány 330 és lentermelés 30 k. holdon. Lótenyésztés: rendes ménes, állomány 60 drb, faj: angol telivér és lipiczai. Igás ló 27580–90 félvér és lipiczai. Gulyabeli marha 400 magyar és 60–70 nyugati faj. Juh: 3400 drb. fésüs és posztós. Kisjenői sertés: 170 kocza, 40 kan, 27 süldő és 320 malacz. 130 hold fáczános. A munkaerőt helyben szerzi, napszámárak: férfiaknál 60–160 fillér, nőknél 40–80 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 20 kor.
Döghe: Nozdroviczky György és Kázmér birtokai. Összterület egyenlő részben 1270 m. hold. Ebből a szántó ezer hold. Gazdasági és üzemrendszer ugar nélküli. Magtermelés: 80 holdon luczerna. Lótenyésztés: félvér, marhatenyésztés: magyar faj, sertés: göndör mangalicza. A munkaerőt helyben szerzik. Napszámárak: férfiaknál 80 fillértől 2.00 fillérig, nőknél 50–1.60 fill. Az átlagos haszonbér m. holdanként 20 korona.
Eperjeske: Jármy Miklós és Imre birtokai. Ide tartozik Eszeny, Mogyorós és Bács-Aranyos. Összterület 2460 m. hold. Ebből Imréé 1040 m. hold. A szántóföld együtt 1900, kaszáló, legelő és erdő 520 hold. A gazd. és üzemrendszer 3-as és 6-os váltó. Jármy Imre 150 m. holdon lóherét és bükkönyt termel. Ugyancsak Imre nagyobb lótenyésztést űz. 16 kancza után 1899-ben 50 drb angol félvére volt. Marhatenyésztés állandóan 30 magyar anyatehén után és 5 svájczi. Az egész állomány 120–140. Sertés 40 magyar mangalicza kocza és szaporulata. Miklós lótenyésztése 6 kancza után jelenleg 20 angol félvér, 100 drb magyar gulyabeli marha, 5 svájczi tehén és szaporulata. 40 mangalicza és szaporulata. Méhészet 10 állandó anyakaptár. Gyümölcsös Jármy Miklósnál 25 m. holdon. Munkaerő helybeli és szomszédbeli, napszámárak: férfiak 60–1.60 fill., nők 50–1.20 fill. Átlagos földhaszonbér 16 kor. m. holdankint.
Nyírségi tanya szőlőteleppel (Ujfalussy Endréé, Mártonfalva).
Saját felvételünk.
Fényes-Litke: Petrovay János és Erős György birtokai. Az előbbié 2913 m. hold, az utóbbié 1063. Petrovay birtoka a következőleg oszlik meg: Szántóföld 756, kaszáló és legelő 137. Erős Györgyéből 897 szántó, 122 kaszáló és legelő, a többi szőlő és kert. Petrovay birtoka bérbe van adva, de angol félvér lótenyésztése van. Erős maga kezeli a birtokát. A gazd. és üzemrendszer: váltó; dohánytermelés 29 k. holdon, angol félvér lótenyésztés, marhatenyésztés magyar és siemmenthali keresztezés, állomány 100 drb., juhtenyésztés merino prekoce keresztezés, állomány 900 drb., sertéstenyésztés mangalicza, állomány 150 drb. 400 gyümölcsfa: alma, szilva és baraczk. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80 fillértől 2 koronáig, nőknél 70–1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 20 kor.
Jéke: Liptay Béla birtoka. Ide tartozik még a kis-várdai, gyulaházai, pócs-petrii és újfehértói birtokrész. Összterület 4200 m. hold, ezen kívűl Beregben legelőbirtok. A 4200 holdból 3552 szántó, 610 kaszáló és legelő. A birtokos csak 1400 holdat kezel, a többi bérbe van adva. A gazd. és üzemrendszer 3-a forgó, magtermelés: 300 holdon lóhere, luczerna és bükköny, dohány 120 k. holdon. Elsőrendü lótenyésztés s angol telivér és félvér ménes. Állomány 86 drb. A tulajdonos jóhírü versenyistállót tart fenn. Marhatenyésztés magyar faj, juhtenyésztés: fésüs faj, állomány 1000 drb. Gazdasági ipar: két szeszgyár, az egyik Jékén napi 4, a másik Pócs-Petriben napi 7 hektoliter termelésre. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80 fillértől 2 koronáig, nőknél 50–1.00 fillérig. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 18–20 kor. m. holdanként.
Kecskés puszta: Horváth Mihályné szül. Gencsy Margit birtoka. Ide tartozik Geszteréd is. Összterület 2600 m. hold (azonkivül Maros-Torda és Abaúj-Torna vármegyében 1200 m. hold). Kert és beltelek 60 m. hold, szántó 2025, kaszáló és legelő 400, erdő 100 és szőlő 10 m. hold. Csak Geszteréd van saját kezelésben, a többi bérbe van adva.
Királytelek. gróf Dessewffy Dénes, Alajos és Béla uradalma. Ide tartozik Hugyaj is. 276Összterület 9533 k. hold, ezenkivül Borsodban 1193, Sárosban 5745 és Zemplénben 2795 k. hold. A szabolcsi birtok a következőleg oszlik meg: kert és beltelek 135, szántó 7041, kaszáló 467, legelő 918, erdő 303, szőllő 4, nádas 192 és használhatatlan 374 k. hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó. Magtermelés: 500 k. holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohánytermelés 108 k. holdon. Elsőrendü lótenyésztés és ménes. A tulajdonosok az amerikai ügető mén tenyésztésére fektetnek súlyt. Állomány: ménes 120 drb, igás 54 drb, hágómén 4, igásmén 2. Szarvasmarhatenyésztés: magyar faj. Állomány 2 gulya és pedig egy anyagulya 140 és egy szűzgulya 100 darabbal. Ezenkivül 200 drb igás. Juhtenyésztés: merino faj, állomány 2800 drb. Sertéstenyésztés: kisjenői faj, állomány 110 kocza és szaporulatja és 30 kan. Erdészeti termék: tüzifa. Van ezenkivül 153 k. hold fáczános és őztenyésztés. A munkaerőt helyben és Felső-Magyarországból szerzik. Napszámárak: férfiaknál 1.00–1.80 fill., nőknél 60–1.00 fillérig.
Kis-Léta: Gencsy Albert birtoka. Ide tartozik a halászi, szakolyi és abauj-szinai birtokrész is. Összterület 3500 m. hold. Ebből 3100 szántó, 200 kaszáló és legelő és 200 erdő. Az üzemrendszer hármas forgó és váltó. Dohánytermelés 90 holdon. Lótenyésztés: vegyes faj, állomány 47 drb. Szarvasmarha: magyar faj 240 drb., juh: selymes, 1000 drb. Sertés: 80 kocza, kisjenői. Erdészet: rendes vágás, cser, tüzifa és szerszámfa. Gazdasági ipar: egy száraz malom. A munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 1.20 fill., nőknél 80 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 12–16 kor.
Nyárilak az Ó-kistelki szőlőben (Schlichter Gyula tulajdona).
Saját felvételünk.
Komoró: Szalánczy Bertalan birtoka. Ide tartozik még az eszenyi, fényes-litkei és tornyos-pálczai birtokrész. Összterület 1500 m. hold. Ebből 1053 szántó, 83 kaszáló, 210 legelő, 140 erdő és 6 hold szőlő. A gazdasági és üzemrendszer belterjes, részben váltó, részben 3-as forgó. Magtermelés: lóhere, 65 m. holdon. Dohánytermelés 33 k. holdon. Elsőrendü lótenyésztés: angol félvér. Állomány: 20 anyakancza, 32 csikó, 1 mén. Szarvasmarhatenyésztés, magyar faj: 2 tenyészbika, 50 tehén, 85 borju. Sertéstenyésztés: mangalicza, állomány: 60 anyakancza és szaporulata: 310 drb. Erdészeti termék: szerszámfa, 40 m. holdon gyümölcsös. Munkaerő helyből és Máramarosból. Napszámárak férfiaknál: 80–2.00 fill., nőknél: 60–1.00 fill. Átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 kor.
Kótaj: Az itteni birtokok közül kettőt vehetünk a gazdálkodási rendszerre nézve irányadónak. Az egyik Jármy Mártoné, a másik Tóth Miklósé. Az első 1700 m. hold. Ebből 1523 szántó és 140 kaszáló. Az üzemrendszer hármas forgó, dohány 52 k. holdon, ló- és marhatenyésztés csak a saját használatra, juh: egynyíretü, sertés: fehér mangalicza. Munkaerő helyben van; napszámára férfiaknál 80–2.00 fill., nőknél 60–1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 16 kor. Tóth Miklós birtoka a következőleg oszlik meg: Szántó 693, kaszáló 80. Dohány 47 m. hold. A gazdálkodási rendszer ugyanaz.
Levelek: Molnár Gyula és fia Gusztáv birtoka. Ide tartoznak még az ibrányi, téti, sényői, haraszti és magyi birtokrészek is. Összterület 6300 m. hold, ezenkivül Biharban és Zemplénben 1134 m. hold. Szatmárban 600 és Erdélyben kb. 1000 hold. Szabolcsban van 2400 szántó, 465 kaszáló, 410 legelő, 350 erdő, 50 m. hold szőlő. Az üzemrendszer 3-as forgó. 50 holdon dohánytermelés és 250 holdon takarmány. Lótenyésztés: vegyes faj, szarvasmarha: 105 drb magyar faj, juh: 900 drb egynyíretü, sertés: 350 kisjenői. Erdészeti termék: tűzifa, azonkivül fáczános. Borászat 50 holdon, melynek egy része régi szőlő. Gazdasági ipar: gőzmalom két kőre. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80–160 fill., nőknél 50–1.00 fill. Földhaszonbér e vidéken nagyon különböző és 4–14 koronáig terjed.
Lővő: Zuckermann Gusztáv birtoka. Ide tartozik még az őrladányi és benki birtokrész 277is. Összterület 1200 m. hold. Ebből szántó 1114, kaszáló 80 m. hold. Üzemrendszer 3-as forgó. Magtermelés: 40 holdon lóhere. Dohány 32 és fél k. holdon. Állattenyésztés csak saját használatra. Gazdasági ipar: egy szeszgyár 7 hetl. napi termelésre és gőzmalom egy kőre. A munkaerő helyben van. Napszámárak: férfiaknál 80–2.40 fill., nőknél 60–1.40 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 16 kor.
Mándok: Gróf Forgách László birtokának központja. A mándoki gazdasághoz tartoznak még a tornyos-pálczai, puszta-ujfalusi, mező-ladányi, eperjeskei, bezdédi, mogyorósi, tisza-szent-mártoni, zsurki, eszenyi és szürthei birtokrészek. Összterület 14295 k. hold. Ebből szántóföld kb.: 6900; kertek: 127 1/2; kaszáló és legelő kb.: 2800; szőlő közel 52; erdő: 3585 1/2; nádas: 51; földadó alá nem eső területek: 761 1/2. A gazdasági üzemrendszer részint váltó, részint nyolczas és hatos forgó. Erdészeti üzemterv munkában. Termék: tűzi és haszonfa. Angol félvér ménes, állomány: 24 ménesbeli és 18 tenyésztésre is használt igás kancza, 3 tenyész törzs és 1 próba-mén és a megfelelő számú különböző korú csikó. A legjobban nevelt ménesbeli anyakanczák egyike s alkatára is egyike a legkiválóbbaknak: Galamb, világospej angol félvér kancza, neveltetett Mándokon 1889-ben: apja: Amaranthus, anyja: Topsail, apja: Buccaneer Nro 5, (félvér), anyja: Soubrette, apja: Cotswold, anyja: Aunt Sally, apja: Rifleman, anyja: Pyrrhus the First kancza, melynek anyja: Odd Trick. A törzstenyészmének a következők: War Horn, sötétpej angol telivér, nevelte Gróf Forgách Sándor Alsó-Kemenczén 1889-ben, apja: Beauminet, anyja: Warfare, apja: Pero-Gomez, anyja: Warqueen, apja: King-Tom, anyja: Amazon, Tonchstonetól (Hiv. Ménesk. VII. 556). Labancz, sárga angol telivér, nevelte Gróf Forgách István Nagy-Szalánczon 1892-ben, apja: Beauminet, anyja: Fleetness, apja: Kettledrum, anyja: Fair Star, apja: Cape Flyaway, anyja: Legerdemain, Pantaloontól (Hiv. Ménesk. VII. 513). Kurucz, sötétpej angol telivér, nevelte Gróf Forgách István Nagy-Szalánczon 1892-ben, Insulaire, anya: Fickle, apja: Kettledrum, anyja: Fidget, apja: Ostreger, anyja: Miss Eleanor, Alarmtól (Hiv. Ménesk. VII. 513). Próbamén: Bob, szürke, Lipizzai telivér, neveltetett a fogarasi m. k. államménesben 1890-ben, apja: Fawory VII., anyja: 57 Pluto. – Magyar gulya: 100 anyatehén, 5 törzs tenyész-bika, megfelelő számú és külömböző korú növendék-marha. Sertés-tenyésztés: fehér göndörszőrű magyar faj, ennek alapját a régi mándoki faj képezi, vérfrissítésre vétettek külömböző időkben és hírneves tenyészetekből tiszta fajú kanok. Állomány 100 drb kocza és 25 drb külömböző korú tenyészkan, a megfelelő számú malaczczal és süldőkkel. Méhészet 120 drb műkaptár. Háziszükségletre: 18 drb fejős tehén, bika (Schweiczi keresztezés), 6 bivalytehén és 1 bivaly-bika. Szép lővadászat, őzre és nyúlra. Lovas falka-vadászat: 63 drb angol vérű harrier kopóból álló falka. Gyümölcstermelés a tisza- és latorczamenti kertekben, körülbelül 60 kath. holdon; termék: alma és szilva. Szőlőtermelés 51 kath. hold, 1000 négyszögölön, részint bor, részint csemege-fajok. Gazdasági ipar: a birtok területén jelenben: 3 szeszgyár, még másik kettő rövid időn belül építtetik. Az egész gazdaságban magántávbeszélőhálózat, 8 beszélő állomással. Azonkivül egy vendég- és uradalmi műőrlésre berendezett „Erzsébet-Gőzmalom” 3 kőre és 5 hengerre, olajsajtóval és kásamalommal egybekötve. Munkaerő a gazdasági munkákra nagyrészt helybeli, de szükség esetén a hiány máramarosi úgynevezett summás-munkások fogadásával pótoltatik. Napszámárak férfiaknál 1–2 kor., asszonyoknál 60 fill.-től 1 kor. Átlagos földhaszonbér k. holdanként 16 kor., a jobb fekvésű földeknél 18–22 kor.
Tanyai lakás Bogáton (Baksay István tulajdona).
Saját felvételünk.
Mártonfalva: Ujfalussy Endre birtoka. Ide tartozik még a nyír-acsádi és mihálydi birtokrész is. Összterület: 1750 m. hold, ebből szántó 1300, kaszáló és legelő 370, szőlő 65 m. hold, amely százra egészíttetik ki. Az üzemrendszer hároméves forgó. Állattenyésztés csak a saját használatra. Borászati fajok: olasz rizling, kövi dinka, zöld szilványi, kadarka és más csemege-fajok. A munkaerőt a telepítvényesek szolgáltatják; napszámárak: férfiaknál 80–100 fill., nőknél 50–60 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor. m. holdankint.
278Nagy-Halász: Kállay András birtoka. Ide tartozik a kálló-semjéni és napkori birtokrész is. Összterület: 4700 m. hold. Ebből 3850 m. hold szántó, 800 kaszáló és legelő, 80 erdő és 8 szőlő. A gazdasági és üzemrendszer Napkoron és Semjénben hármas forgó, Nagy-Halászon pedig vegyes. Dohánytermelés 260 k. holdon. Lótenyésztés csak a saját szükségletre. Szarvasmarha 250 drb, magyar faj. Erdészeti üzem 20 éves forda, termék: tüzi- és szerszámfa. Munkaerő helybeli és felsőmagyarországi. Napszámárak: férfiaknál 1.20–200 fill., nőknél 80–1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken, m. holdanként 16 kor.
Nyír-Acsád: báró Vécsey József uradalma. Ide tartozik a mártonfalvai birtokrész is. Összterület Szabolcsban: 5208 m. hold (ezenkivül Szatmárban, Békésben és Ungban 25,000 m. hold). A szabolcsiban van 2445 k. hold szántó, 700 kaszáló, 600 legelő, 500 erdő és 40 szőlő. A gazdasági és üzemrendszer forduló és szabad gazdálkodás. Dohánytermelés 55 m. holdon. Állatállomány: 16 ló, vegyes faj, 200 darab magyar és 30 svájczi szarvasmarha. Méhészet 60 kas. Erdészeti termékek: cserzés és épületfa. Borászata a Nyírségben a legrégibb. Itt volt az első homoki szőlő. A munkaerő helybeli és vámos-pércsi. Napszámárak: férfiaknál 80–200 fill., nőknél 60–1.30 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 8–10 korona.
Nyír-Bakta: bártó Podmaniczky Géza uradalma. Ide tartozik még a lórántházi, jákói és rohodi birtokrész is. Összterület: 5700 m. hold (ezenkivül Bereg-, Pest- és Nógrádmegyében 5800 m. hold). A szabolcsi birtokból 3973 m. hold szántó, 70 kaszáló és legelő, 1600 erdő és 7 szőlő. A gazdasági és üzemrendszer hármas és ötös forgó. Magtermelés kb. 100 holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohánytermelés 80 k. holdon. Lótenyésztés lipiczai faj, állomány 130 drb, szarvasmarha 220, magyar faj. Méhészet 100 kaptár. Az erdő tölgy-, gyertyán-, nyír- és szilfából áll. Termék: tűzi- és épületfa és a vadak is piaczra kerülnek, 22 holdas halastó, melyből kb. 25–35 métermázsa ponty kerül évenként eladásra. Gyümölcstermelés 9 holdon alma. Gazdasági ipargőzmalom finom őrlésre, két kőre. A munkaerőt a helybeli zsellérek szolgáltatják. Napszámárak: férfiaknál 80–1.60 fill., nőknél 60–1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 6 kor.
Nyír-Bogdány: Szalánczy Ferencz birtoka. Ide tartozik a kéki birtokrész is. Összterület 1700 m. hold. Ebből 1605 szántó, 80 kaszáló és legelő, a többi erdő, szőlő és kert. Üzemrendszer: hármas- és ötös-forgó. Magtermelés 20 holdon lóhere. Dohány 50 m. holdon. A tulajdonos nagy gondot fordít a marhatenyésztésre; a gúlyát 1871-ban alapította és anyaga elsőrendü. Állomány 120 drb magyar faj. Sertés 230 kisjenői. A munkaerőt helyben és Ungból szerzi. Napszámárak: férfiaknál 1–2 kor., nőknél 80–1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 10 kor.
Ó-Fehértó: gróf Majláth József uradalma. Összterület 8000 m. hold. (Ezenkivül Zemplénben kb. 12.000 m. hold.) A szabolcsi birtok a következőleg oszlik meg: kert és beltelek 200 m. hold, szántó 3800, kaszáló 180, legelő 550, erdő 2800, szőlő 60 és használhatatlan 250 m. hold. A gazdasági és üzemrendszer váltó- és hármas-forgó. Magtermelés: 400 holdon luczerna, lóhere és bükköny. Dohánytermelés 90 k. holdon. Lótenyésztés: félvér lipiczai, állomány 1 mén és 60 ló. Szarvasmarhatenyésztés: magyar fajú tinónevelés, rendes állomány 200. Juh: 3000 drb közönséges fésűs. Sertés: 400 kisjenői. Halászat: 30 hold területü halastóban, termékek: csuka, kárász, potyka és czigányhal. Erdészet: 50 éves forda, termékek: tüzi- és épületfa. Fanemek: nyír-, gyertyán- és akáczfa és 300 hold fenyő. Borászat: 60 holdon, melyből évenként 10 holdat ültettek. Ebből 30 hold termő. Az 1897. évi hozam lengyel vevők részére szállított csemegeszőlőben métermázsánként 20 forint, a bor pedig must alakjában literenként 20 1/2 kr. A szőlő 100 holdra egészíttetik ki. Gyümölcstermelés 15 holdon nemes alma, oltott megy és kajszin-baraczk. Gazdasági ipar: gőzmalom 2 kőre pitleszerkezettel. A munkaerőt helyben szerzi, napszám-árak: férfiaknál: 80–1.60 fill. nőknél 60–1.00 fill. az átlagos földhaszonbér m. holdanként 10 kor.
Piricse: Katz Mihály birtoka. Összterület 1638 m. hold. Ebből 1300 szántó, 310 kaszáló és legelő. Az üzemrendszer váltó- és hármas-forgó. Magtermelés: 50 holdon lóhere. Dohány 60 holdon. Lótenyésztés eddig állami mének és erdélyi kanczák után, most a fedező egy Nonius XXVII. Állomány 50 drb. Szarvasmarha: 130 magyar faj. Sertés: 50 kisjenői anyakocza és ivadékai. Gyümölcstermelés 7 k. holdon, alma, körte, szilva, cseresznye, dió- és őszi baraczk. Gazdasági ipar: egy száraz malom. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak: férfiaknál 1.20–2.40 fill., nőknél 80–1.60 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 10–14 kor.
Puszta-Dobos: Jármy László birtoka. Összterület 630 k. hold, ebből szántó 616 k. hold. Az üzemrendszer hármas-forgó. Állattenyésztés csak a saját szükségletre. Fajok, ló: vegyes, szarvasmarha: nyugati, juh: merinó keresztezés, sertés: kisjenői. Gyümölcstermelés alma, melyből évenként kb. 50 métermázsa kerül eladásra. Gazdasági ipar: száraz malom. Napszámárak: férfiaknál 70–240 fill., nőknél 60–100 fill. Az átlagos földhaszonbér k. holdanként 14 kor. e vidéken.
Szakoly: Szentmiklóssy Sándor birtoka. Ide tartozik még az aba-pusztai, mihálydi és balkányi birtokrész is. Összterület 650 k. hold. Ebből szántó 550, kaszáló és erdő 100. Üzemrendszer váltó- és hármas-forgó. 36 k. holdon dohány, mely az 1897-iki kiállitáson kitüntetésben részesült. Lótenyésztés vegyes félvér, mely szintén már díjat nyert. Szarvasmarha 110 magyar faj, sertés: 200 kisjenői. Munkaerő helyi és vidéki, napszámárak: férfiaknál 60–2.00 fill., nőknél 60–1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 10 kor.
Szent-György-Ábrány: gróf Szapáry Gyuláné, szül. gróf Festetich Karolina uradalma. Összterület 2987 m. hold. (Ezenkivül más megyékben még 5000 hold.) A szabolcsi áll 1800 m. hold szántóból, 500 kaszálóból és legelőből, 45 erdőből, 53 szőlőből. Az üzemrendszer három nyomásos. Dohánytermelés 54 k. holdon. Lótenyésztés: félvér arabs, állomány 22 drb. Szarvasmarha: 185 magyar faju. Sertés: 500 kisjenői keresztezés. Borászat 53 holdon, fajok: olasz rizling, piros dinka, bakar és zöld szilváni. Munkaerő helyben van, napszámárak: 279férfiaknál 80–1.60 fill., nőknél 40–1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 8 korona.
Tisza Büd: Oláh József birtoka. Összterület 2300 m. hold. Ebből 1900 szántó, 100 kaszáló, 300 legelő. Az üzemrendszer négyes-forgó. Magtermelés: bükköny 15 holdon. Lótenyésztés 50 drb félvér; szarvasmarha 180 magyar faj, juh: 600 egynyíretü, sertés 750 fekete. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 70–1.60 fill., nőknél 50–80 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 20 korona.
Tura: Propper Samu birtoka. Ide tartozik a sényői és kemecsei birtokrész is. Összterület 3280 m. hold. Ebből szántó 2600, kaszáló és legelő 500, erdő 70, szőlő 8 m. hold. Üzemrendszer: váltó- és hármas-forgó. Takarmánytermelés: 250 holdon lóhere, luczerna és bükköny. Dohány 94 1/2 k. holdon. Lótenyésztés: 40 drb félvér, szarvasmarha: 100 jármos ökör és 200 magyar faj, galyabeli; juh: 1000 fésüs, sertés: 500 kisjenői. Borászat és gyümölcstermelés összesen 18 holdon, vegyes fajok. Munkaerő helyből és az aratáshoz, mely legutóbb nagyrészben gépekkel végeztetett, Galicziából; az állandó átalánymunkások: Mezőkövesdről. Napszámárak: férfiaknál 80–2.00 fill., nőknél 50–1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 kor. A birtok részben alagcsövezve van. Ezenkivül vízvezetékkel és szélmotorral van felszerelve. Homokkötés szempontjából akácz- és szép fenyő-véderdőket létesített. A birtokhoz tartozik a 60 hold terjedelmü és erős szíktartalmu „Ludas” tó.
Vencsellő: gróf Dessewffy Miklós uradalma. Ide tartozik még: Érhát, Balsa, Rozsás, Varjú-Lápos, Belegrád, Paszab-csúcs, Görögszállás, Hajnalos, Oros, Nyíres, Nagyszállás, Butyka, Béltek, Baromlak, Harangod, mint hitbizományi birtokok: 20,913 k. holdban és Hangács-Banaszék, mint nem hitbizományi birtok 988 k. holddal. (Ezen kívül Csanádmegyében még a hitbizományhoz tartozik 1,954 k. hold és Zemplénben, Tokaj-Hegyalján 40 hold szőlő). A kert és beltelek 150 k. hold, mely egyúttal az ügetőménes és a siemmenthali házi tehenészet legelőjét képezi. A gazdasági és üzemrendszer túlnyomóan változó. Magtermelés: lóhere, luczerna, bükköny, mák, len stb. Vencsellőn ügető ménes van: 1899-ben a kanczák létszáma 15 darab, részben amerikai félvér, irlandi, orosz s magyar ügetők. Fedező mén jelenleg Robbie P., eredeti, Amerikából importált mén. Recordja angol mértföldre 2:10 3/4(kilométerre 1:21). Nyílvános pályán, a vencsellői ménesből „Pista” nevű csikó első volt Budapesten, Badenben s Bécsben mint 3 éves. Puzsi (nevű csikó) első volt Bécsben mint 2 éves; kétszer első volt Budapesten s többször Bécsben, mint 3 éves; több második s harmadik díjat nyert Budapesten és Bécsben a Bálvány és az Első nevű csikó. A hajnalosi tanyán 20 darab kanczából álló ménes van: sebes kocsi lovak (Juckerek) nevelésére többnyire arabs s lipiczai kanczák, jelenleg ott fedező mén egy eredeti amerikai ügető Zealotte, apja Mambrino-King, anyja Jennie Bates. A hangácsi tanyán egy gróf Károlyi István (nagykárolyi) nevelésü Ardeni mén van felállítva, az uradalmi igás kanczák fedezésére. Czélja: erős igás lovak nevelése, a saját használatra. Vencsellőn siemmenthali tehenészet van: az első anyag Széll Kálmán, rátóti, Forster Géza czonczoháti törzskönyvezett tiszta végű tenyészetéből szereztetett be. Bikák ugyanonnan; legutóbb pedig a bábolnai uradalomból egy Czéda nevű bika. Hajnaloson: egy már több mint 100 éve fennálló, tiszta magyar gulya van: vérfelfrissítés czéljából 1895-ben Sarkadról, 1897-ben Királytelekről, 1898-ban Futakról lett egy bika beszerezve. A tehénállomány 50–60 drb. Görög-Szálláson: szintén magyar gulya van (tehenek Hajnalosról), jelenleg egy Nyír-Béltekről beszerzett bika van: a tehenek létszáma 35–40.
Virányos-pusztán özv. Miklós Lászlóné gazdálkodik. Ide tartozik Császárszállás is. Összterület 800 m. hold. Üzemrendszer: hármas- és hatos-forgó. Magtermelés: 48 holdon, lóhere, luczerna, bükköny. Dohánytermelés 50 k. holdon. Gyümölcstermelés 20 m. holdon. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 80–2.40 fill., nőknél 60–1.20 fill. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 16 kor.
Viss: Boócz Ferencz birtoka. Ide tartozik a gávai birtokrész is. Összterület 700 m. hold, ebből 540 szántó, 80 kaszáló, 60 legelő és 7 szőlő. Üzemrendszer: ugar. Magtermelés 20 holdon lóhere és luczerna. Dohány 30 k. holdon. Állattenyésztés saját szükségletre, fajok, ló: vegyes, marha: magyar faj, sertés: kisjenői. Gyümölcstermelés 6 holdon. Munkaerő helyben van, napszámárak: férfiaknál 1.00–2.40 fill., nőknél 60–1.00 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 13–14 kor.
A gazdasági egylet mintatelepe. (zárókép)
Saját felvételünk.
