Labanczok dúlása.
Labanczok dúlása.
Az 1593. óta czéltalanul folyó török háboru kimondhatatlan vészt és pusztítást okozott a vármegyében. Míg az alsó részét a török dúlta, Belgiojoso, rakamazi táborából katonáit szabad zsákmánylásra eresztette, a hozzácsatlakozó hajdúknak pedig, midőn őket élelemmel ellátni nem bírta, hasonló czélból Kerekit ajánlotta fel.
A hajduk – dicséretökre legyen mondva, – nem fogadták el Belgiojoso ajánlatát, hanem Bocskay Istvánhoz fordultak.
Renaissance-kori padok a nyírbátori ev. ref. templomban.
441Bocskay, történetünk e kiváló alakja, ez időben biharmegyei jószágán értesült arról, hogy az egyes főurakkal folytatott levelezése Belgiojoso kezébe került. Jól tudja azt, hogy ha késik, Belgiojoso seregestül ellene fordul. Megelőzvén hatalmas ellenfelét, az alkotmány és a vallásszabadság védelmére kardot rántott.
A gazdátlan hajduk csakhamar tömegesen csatlakoztak zászlói alá. Hadaival 1604. őszén Belgiojoso ellen fordult, ez azonban be sem várva Bocskay támadását, hanyatt-homlok menekült Kassa felé, csupán a Barbiani vezérlete alatt álló, a Tiszán még át nem szállított ráczokat sikerült Bocskaynak utólérni, s ezeket okt. 25-én Rakamaznál tönkre verte. Bocskay innen Kálló alá vonult, mely várat Kátay Menyhért parancsnok okt. 29-én feladott. Bocskay e fontos véghelyet okt. 31-én kelt proklamácziójával ünnepélyesen birtokába vette, innen Kassa felé vezette seregét és ez által a hajdjárat színtere az ország északi és nyugati részébe tétetett át.
I. Rákóczy György fejedelem..
Az orsz. képtárból.
