Folyói.
Folyói.
A Szamost joggal nevezhetjük a vármegye folyójának. Utjának csaknem felerészét a vármegyén át teszi meg és ferdén szeli azt át, a leghosszabb irányban. Besztercze-Naszód vármegyében ered a cziblesi és radnai havasokban, nagyobb ágával a határszélhez közel. A régi Kővárvidék délnyugati sarkában, Gyökeresnél lép be a vármegyébe s a Bükk alján foly végig éjszakra, Remetemezőig, innen pedig éjszaknyugati irányban, szinte határozottnak látszó iránynyal halad el Szatmár mellett, Olcsvaapátiig, a hol a Tiszába szakad. Utjában, a hegyvidéken tömérdek apró patakot és forrást vesz fel; Buságnál a Lápos szakad belé, azontúl a síkon csak néhány jelentéktelen kis érrel gazdagodik s kevéssel a Tiszába szakadása előtt veszi fel a Krasznát, a mely az ecsedi lápon át igyekezik feléje. Két partja sűrűn rakva van falvakkal; a vármegye összes helységeinek több mint negyedrésze, kb. 80 község közvetetlenül a partján fekszik s még csaknem ennyi a Szamos-völgy vagy vidék kedveért telepedett meg. A legutóbbi vízszabályozásig csaknem minden három-négy évben kiáradt és elöntötte a környéket. Iszapja azonban rendkívül termékenyítő volt és mióta az árvizek elmaradtak, kivált a hajdan dús gyümölcsösök sínylik meg a kövérítő iszap hiányát.
A Tisza a vármegye éjszaki határának körülbelül egy harmadrészén folyik végig, Tiszabecs, Milota, Csécse, Tiszakóród, Cseke, Nagyar, Kisar, Olcsvaapáti 3határán. A vármegye talajának kialakúlásában szintén nagy szerepe volt hatalmas áradásaival; ez veszi fel az egész terület összes vizeit a beléje ömlő folyók által. Ezek közül a Túr egészen Szatmár-vármegyebeli. Az avasi hegyekben ered Vámfalu határán s csaknem nyílegyenes főírányt tartva, de szakadatlan csipkés kanyargással megy éjszak-nyugat felé a Tiszába; s Nagyarnál szakad belé. Áradásai hajdan súlyos csapások voltak a környékre, mert rendkívül soványító iszapot hagyott hátra. A Kraszna a Szilágyságban ered, a Királyhágó alatt, a Meszes hegységben. Jelentőséget hajdan az adott neki, hogy ez táplálta vízével az ecsedi lápterületet, most pedig az, hogy a medrét felhasználva vágott csatorna vezette le a lápság belvízét. Most sekély vízzel lassan foly alá a tekintélyes csatornameder öblében, csak tavaszszal telik meg, mikor a szilágysági hólevet elvezeti. A Batár kisded folyó; a csernaújfalusi hegyekből ered Ugocsában s Magosliget és Uszka határán átfolyva, Tiszaújlaknál szakad a Tiszába. A Lápos a máramarosi havasok szögletében, a Czibles nyugati oldalán ered s a nagysomkúti járás délkeleti sarkában, Butyászánál jön be a vármegyébe; éjszaki irányban megy Koltóig, onnan nyugatra csap s Buságnál ömlik a Szamosba.
