A láp fekvése és területe.
A láp fekvése és területe.
A geológia a láppal csak az újabb időben foglalkozott, a mikor kiszáradt területén kutathatott. E kutatásoknak köszönhetjük, hogy a láp-alakulás problémája tisztán áll előttünk és így tudjuk, hogy az ecsedi láp a Szamos folyó balpartja feltöltése és a Kraszna folyó ráterelődése következtében keletkezett. Megalakúlt az óriási medencze, fenekén alluviális kék és sárga agyaggal, mely a vizet át nem eresztette. Készen állott a síkláp és csak idő kérdése volt a lápi tőzeg. Mennyi időbe került, míg a néhol két méternél vastagabb tőzegréteg; keletkezett, gyaníthatjuk abból, hogy őseink ezer évvel ezelőtt már itt találták a lápot és annak egyik kimagasló részén, Nagyecsed közelében, Sárvárt. Földrajzi helyzete nem változott, csak terjedelme csappant meg vagy növekedett a belezúduló víz arányában. A vármegye nyugati részén, a Szamos balpartján terült el, szélein a következő községekkel: dél felől Kaplony, Domahida, Kismajtény (régi); kelet felől: Szamosdob, Csengerbagos, Csengerujfalu, Ura, Tyukod, Porcsalma; éjszak felől: Ököritó, Győrtelek, Kocsord, Mátészalka; nyugat felől: Nyircsaholy, Nagyecsed, Mérk, Börvely, Kálmánd.
Általános neve volt ecsedi láp. Éjszaki részét, mely Mátészalka, Kocsord, Győrtelek és Nagyecsed között terült el: kis láp-nak, a többi részt nagy láp-nak is nevezték. A nagy láp egyes részeinek is különféle neve volt, így pl. Urai, Tyukodi láp, Ördöngős, Csicsor, Beked, Pinczés, Debreczeni láp stb.
A régebbi terület-meghatározás inkább hozzávetőleges, mint pontos. Szélességét becsülték 2–3 mértföldre, hosszát 7–8-ra, területét 4–8 -mfdre. Leghitelesebbnek látszik Mikovinyi Sámuel 1730. évi mérése. 1780-ban Borsitzky Pál is megmérte a lápot és annak területét 6.58 -mértföldre, vagyis 63,035 kat. holdra teszi; a szélessége akkor 8,200, hossza 30,655 öl volt; de egyetlen tekintet a Borsitzky térképére meggyőz arról, hogy a felmérés nem lehetett pontos. A legutóbb megállapított terület 432 km2, azaz 8.6 -mföld.
