Ex-lex.
Ex-lex.
Az 1898. év végén kitört parlamenti harcz következtében 1899 jan. 1-ével ex-lex állott be, ujonczmegszavazás nélkül. A törvénytelen állapot aggodalmat okozott mindazoknak körében, a kik a parlamentáris és alkotmányos rendszer fontosságával tisztában voltak. Luby Géza a febr. 10-én tartott közigazg. bizottsági űlésen szóvá tette, hogy a sorozási határnapokat kitűzték, noha az ujonczjutalékot a folyó évre még nem szavazták meg.
Az alispán kijelentette, hogy a közigazgatási bizottság űlésén nem tartja alkalmasnak e kérdés tárgyalását s azt a legközelebbi közgyűlésre kívánja halasztani. 556Mielőtt azonban a vármegye állást foglalhatott volna ebben a dologban, báró Bánffy Dezső beadta lemondását s a király 1899 febr. 26-án Széll Kálmánt bízta meg kormányalakítással, a kit a márcz. 9-én tartott közgyűlés feliratilag üdvözölt.
Az 1899. év folyamán lépett életbe a községi faiskolákról és a fásításról alkotott szabályrendelet. Az október 12-én tartott közgyűlésen tárgyalták a választói fuvardíjakat, ugyanekkor Luby Géza indítványára elhatározta a vármegye közönsége, hogy a jövőben évenként négy közgyűlést fog tartani. A vármegyei közútak rendezésének ügye a decz. 14-én tartott közgyűlésen került tárgyalás alá, mely czélból az állandó választmány 750.000 frt kölcsön felvételét és 13 %-os útadó kivetését hozta javaslatba, hogy ez összegből egyszerre fedezhessék a tovább már nem halasztható közútak kiépítését és a helyi érdekű vasútakra megszavazott hozzájárulásokat. A közgyűlés elfogadta az állandó választmány javaslatát. A belügyminisztérium csak 500.000 frt kölcsön felvételét engedélyezte, Hugonnai főispán pedig 25.000 frt államsegélyt eszközölt ki.
A vármegyei közigazgatás ellen emelt többrendbeli panaszok következtében a belügyminiszter Kaffka László osztálytanácsost küldte ki a vármegye ügykezelésének megvizsgálására. A vizsgálatból kifolyólag a közigazgatási bizottság 1900 jan. havában tartott űlésében Nagy László alispán, Schönpflug Richárd tiszti főügyész, 2 vármegyei aljegyző és 2 főszolgabíró ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el, s az ügyre vonatkozó belügyminiszteri leiratot a jan. 30-án tartott közgyűlés is tudomásúl vette. A közig. bizottság fegyelmi választmánya az alispán fegyelmi ügyében felmentő ítéletet hozott. A belügyminiszter azonban megváltoztatta az ítéletet és az alispánt 1000 korona pénzbírságban marasztalta el.
A vármegyei tisztikar illetményeinek javítására 1900-ban 17.240 koronát bocsátott a vármegye rendelkezésére. A vármegye közönsége pedig a tisztikar nyugdíjalapjának kiegészítésére 1 %-os pótadó kivetését határozta el.
Az 1900. évi okt. 11-én tartott közgyűlésen leplezték le az Erzsébet királyné életnagyságú arczképét, melyet Pállik Béla festőművész készített a vármegye közgyűlési terme számára; az ünnepi beszédet Böszörményi Sándor bizottsági tag mondotta.
Ebben az évben alkotta a vármegye a kis- és nagyközségekre vonatkozó vásárrendtartási szabályrendeletét. S ugyanez évben létesült a vármegyei múzeum és könyvtár is. A belügyminiszter felhívására a vármegye főispánja decz. 18-án értekezletre hívta egybe a vármegye tisztikarát, a közigazgatás egyszerűsítése ügyében, mely alkalommal több rendbeli javaslatot nyújtottak be.
Az 1901 jan. 10-én tartott közgyűlésen nagyobb vitát idézett elő Háromszék vármegye közönségének a nemzetiségi egyenjogúsításról szóló törvény megváltoztatására vonatkozó átirata, mely ügyben Lukács Konstantin, Lukács László testvéröcscse is felszólalt. A mindvégig heves ellenmondások közepett tartott beszéd után az alispán emelkedett szólásra, s beszédének hatása alatt a vármegye közönsége efogadván Háromszék vármegye átíratát, felíratot intézett az országgyűléshez, a nemzetiségi törvény megváltoztatása iránt.
