Képviselőválasztás 1887-ben. Nemzetiségi izgatás.
Képviselőválasztás 1887-ben. Nemzetiségi izgatás.
A június 17-én megtartott képviselőválasztások nagyobb mozgalmat nem idéztek elő a vármegyében. Nagykárolyban: gróf Károlyi István pártonkívülit kiáltották ki képviselővé, Nagybányán dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszteri államtitkárt egyhangúlag választották meg. Fehérgyarmaton Isaák Dezsőt, a függetlenségi párt jelöltjét ismét egyhangúlag kiáltották ki képviselőnek. Aranyosmeggyesen Chorin Ferencz, Krassón Perlaky Elek, Mátészalkán báró Perényi Péter, Csengerben Domahidy István, Nagysomkúton gróf Teleki Géza szabadelvűek győztek. Nagyobb küzdelem csak Szatmártt volt, a hol Boros Bálint, az eddigi képviselő, 439 szavazatot kapott Vállyi Árpáddal, a vármegyei függetlenségi párt egyik tevékeny tagjával szemben, a kire 418 szavazat esett. A választási mozgalmak folyamán a nagysomkúti kerületben ismét felütötte a fejét a dákóromán izgatás, melynek feje Lukács László laczfalusi lelkész volt, a ki ellen a Giródtótfalun június 9-én tartott választói gyűlésen mondott izgató beszéde miatt az ügyészség megindította a vizsgálatot, melynek folyamán szeptember elején előzetes letartóztatásba helyezte a törvényszék.
Lukács letartóztatása óriási izgatottságot keltett a nemzetiségi lelkészek és tanítók között, a kik valóságos hadjáratot indítottak a magyar állameszméhez hű kartársaik ellen, sőt a vizsgálatra berendelt tanúkat is megfélemlítették, hogy terhelően ne valljanak. A vizsgálat másfél éven át húzódott, a vádlott újabb és újabb kifogásai miatt a végtárgyalást csak 1889 július 8-án tartották meg. Három napon át folyt a tárgyalás és utána a szatmári törvényszék Lukács Lászlót felmentette az izgatás vádja alól, mire a vádlott, a ki erre aligha volt elkészülve, a meghatottság első pillanatában a magyar-román testvériséget éltette. Ez az ítélet azonban Lukács Lászlót nem tette bölcsebbé és tapintatosabbá. Az 1892. évi választási mozgalmak alatt egy román nyelvű kiáltványt bocsátott ki párthíveihez, melyben őket értekezletre hívta egybe. A meghívó tartalma miatt a főszolgabíró a gyűlést betiltotta, az ügyészség pedig megindította ellene a keresetet. Ezúttal már nem menekülhetett oly könnyen az igazságszolgáltatás elől. A debreczeni esküdtszék sajtó útján elkövetett izgatás vétségében bűnösnek mondván ki, egy évi államfogházra és 500 forint pénzbüntetésre ítélte.
