Vízszabályozás.
Vízszabályozás.
A vízszabályozás ügye az 1894. év nyarán hatalmas lépéssel közeledett a megvalósúlás felé. Károlyi Tibor gróf 1894 aug. 9-ére értekezletre hívta egybe az érdekelt birtokosokat a Szamos-balparti rész ármentesítése és az ecsedi láp lecsapolása érdekében. Ezen az értekezleten megalakult a „Szamos-balparti ármentesítő és az ecsedi láp lecsapoló társulat,” mely körülbelül 190.000 magyar hold terület teljes ármentesítését és mintegy 70.000 hold terméketlen föld használhatóvá tételét tűzte ki feladatáúl. A társulat elnökévé gróf Károlyi Tibort, alelnökévé Galgóczy Zsigmondot választotta, s még ebben az évben megkezdette működését. Miután a szabályozási tervek még 1894-ben elkészültek s azokat a földmívelésügyi miniszter 1895 jan. 10-én kelt leíratával jóváhagyta, a társulat hozzálátott a vármegye gazdasági életében korszakalkotó tervének végrehajtásához. A társulat a felmerűlendő költségek fedezésére 5 1/2 millió frt kölcsön felvételét határozta el, s még 1895. év folyamán hozzáfogtak a 66 km. hosszú Kraszna-főcsatorna ásásához és 1898. év elejére készültek el vele. 1898 márcz. 20-án nyitották meg Nemeskéri Kiss Pál államtitkár jelenlétében.
1895 elején a vármegye nagysomkúti oláhlakta járásában ismét az ínség jelei mutatkoztak. A vármegye közönsége, mint mindenkor, úgy ezúttal is nagy buzgalommal látott a nyomor enyhítéséhez. A kormány 4000 frt segélyt adott, társadalmi úton 1895 márcz. 31-ig 4150 frt gyűlt egybe, az ínségügyi bizottság gróf Teleki Sándor elnöklete alatt serényen működött, az éhezők között kenyeret, tengerit és vetőmagvakat osztott szét.
554Ez évben keletkezett a nagykároly–nagysomkúti helyi érdekű vasút; báró Vécsey József a szatmár–bikszádi helyi érdekű vasút alapításán fáradozott.
Súlyos veszteség érte a vármegyét Ujfalussy Sándor főispánnak 1895 április 12-én Remetemezőn bekövetkezett halálával. Halála ugyan nem volt váratlan, mert már évek óta súlyos kór dúlta szervezetét. Temetése április 15-én ment végbe, a vármegye közönségének osztatlan részvéte mellett. Különösen a mátészalkai járás, melyhez az elhunyt közpályájának legszebb emlékei fűződtek, adott részvétének legjobban kifejezést. A járás minden községe képviseltette magát a gyászszertartáson. A május 3-án tartott közgyűlésen pedig elhatározták, hogy arczképét megfestetik a vármegye közgyűlési terme számára.
