A kincstári szerződés megtörése.
A kincstári szerződés megtörése.
Azonban 1851) július havában a bányakerületi hivatal főnöke már arról értesítette Felsőbánya hatóságát, hogy a bécsi cs. kir. földmívelésügyi miniszterium az 1850-ik évi újonczállításnál Felsőbánya város részéről tett 300 frt 44 kr. költség kifizetését ezúttal kegyelemből megengedte ugyan és ki is utalványozta, ellenben a városra kivetett egyéb adózási terhek kifizetését, illetőleg azoknak a fennebb hivatkozott szerződés értelmében való továbbhordozását kereken megtagadta. A város tanácsa azonban bízott a maga igazában s a kincstár fellépésében csak ideiglenes és elhárítható akadékoskodást látott.
De e remény nem vált be, mert az abszolut kormány a szerződést azzal az indokolással semmisítette meg, hogy a város adómentes helyzete nem szerződésen, hanem kiváltságon alapult és hogy a bányászati kincstár a város közterheit eddig is csak kegyelemből hordozta; minthogy pedig 1848-ban a kiváltságok ideje lejárt, tehát a város kivételes állapota, a megváltozott viszonyok között, fenn nem állhat. Ilyen körülmények között a város elhatározta, hogy sértett jogainak orvoslása végett a törvényt veszi igénybe, annál inkább, mert a közigazgatási hatóság a várossal szemben az adónak kényszer útján való behajtását rendelte el. E végből 1854 márczius 21-én az akkori szatmári cs. kir. megyei törvényszékhez a bányászati kincstár ellen keresetet nyújtott be, az 1850-1835. években a városra kivetett 26,825 frt 37 1/2, kr. adóhátralék és a perköltségek megfizetése iránt.
A szatmári cs. kir. törvényszék 1855. évi november hó 21-én tartott ülésén hozott ez ügyben ítéletet, mely Felsőbánya javára döntött s a keresetet törvényesnek találván, a kincstárt a szerződés teljesítésére kötelezte.
Ezt az elsőbírósági itéletet a kincstár a nagyváradi cs. kir. országos főtörvényszékhez megföllebbezte; ez 1856. április 30-án foglalkozott az ügygyel s az első ítélet megváltoztatásával Felsőbányát keresetével elutasította s a bírósági költségeket kölcsönösen megszüntette.
Ez ítélet ellen azonban a város adott be fölebbezést, de a bécsi cs. kir. legfőbb törvényszék 1856 november 4-én kelt ítéletével a kincstárnak adott igazat s így a legfőbb fórum is elvetette a város jogos követelését s kötelezte minden közteher kizárólagos viselésére.
Ezzel súlyos anyagi gond és teher szakadt a városra s egyik okozója lett a nemsokára bekövetkezett általános elszegényedésnek.
1860-ban az októberi diploma kibocsátásával a viszonyok megváltozván, a város ezt kedvező alkalomnak vélte arra, hogy adótartozásainak a kincstár által leendő kifizetését kérelmezze s e végből 1861-ben báró Vay Miklós kanczellárhoz folyamodást intézett; de arra választ nem kapott.
A közterhek mind súlyosabban nehezedvén a város közönségére, a tanács 1865-ben elhatározta, hogy a kincstárral való peres ügyében őfelségéhez folyamodik. Egy küldöttség járúlt a császár elé s bár a kérvény a legfelsőbb kézjegygyel lőn ellátva, a város közönsége arra sem kapott határozatot. A kérések eredményre nem vezetvén, a város 1875-ben perujítással élt, de az ujított pert is elvesztette mind a három fórumon, mert ujabb bizonyítékokat szolgáltatni nem tudott.
Az önkény-uralom alatt a császári bányahivatalnokok is folyton zaklatták a magánbányákat s azon igyekeztek, hogy az akkor még dúsan jövedelmező bányákat elvegyék; a magánbányászok (verkesek) azonban ellenállottak s hosszantartó küzdelmüknek az lett a vége, hogy az 1872 november 8-án „Pest-Budán” kötött egyezményben a kincstári és a magánbányák határai végleg megállapíttattak s jogviszonyaik végleg rendeztettek. Ezt az egyezményt a király 1873 február 21-én hagyta jóvá.
Az 1872. évi országgyűlési képviselőválasztásra Felsőbánya is, mint szabad királyi bányaváros, külön királyi levelet kapott.
Megtartatván a követválasztás, azon Stoll Károly kormánypárti képviselő nagy többséggel nyerte el a kerület mandátumát.
M. kir. bányaiskola.
Túry József felvétele.
Fővölgyi zúzó.
Túry József felvétele.
Keleti bányatelep
Túry József felvétele.
A vízvezeték víztartója.
Túry József felvétele.
A guttini menház.
Túry József felvétele.
Keleti bányabejárat.
Túry József felvétele.
A guttini „Kakastaréj.”
Túry József felvétele.
A Bódi-tó.
Túry József felvétele.
A város ezután már csak rövid ideig maradt meg szabad királyi bányavárosnak, mert 1876-ban, midőn a vármegyék és városok rendezéséről szóló törvény 241életbe lépett, Felsőbánya megtartotta ugyan régi czímét, de elvesztette törvényhatósági jogát; rendezett tanácsú várossá lett s a vármegye közigazgatási hatósága alá került.
