A város erdőségei.
A város erdőségei.
Felsőbánya város erdejét királyi adományban kapta, részben 1376-ban Nagy Lajos királytól, részben 1624-ben Bethlen Gábortól.
A 4612·5 k. hold kiterjedésű erdő a Guttin hegység dél-nyugati kiágazásain, az éjszaki szélesség 47·40, a keleti hosszúság 41·23 között fekszik; a várost félkör alakban övezi és egyrészt az éjszak-keleti hideg szelektől védi, másrészt festői keretet alkotva, körülveszi a várost és fekvését elragadóvá, levegőjét pedig üdévé, ózondússá teszi.
Tengerszin fölötti magassága a 316–1176 méter között váltakozik.
Az erdő egész területén eruptiv eredetü szürke trachit az alapkőzet, az azt borító felső talaj elég mély, televényes, üde, homokos agyag.
Az erdő igen vízdús, sok bő és kitűnő vizű forrással.
A jelenlegi faállomány legnagyobb része bükk, a mi a régi rendszertelen gazdálkodás következménye, mert hogy a városi erdő területén a tölgy eredetileg 246sokkal nagyobb mennyiségben fordúlt elő, mutatják az elszórtan máig is fennálló hibás, vén tölgyfák, melyek meggyőzően igazolják, hogy a tölgy a déli lejtőkön még 900 méter magasságban is igen jól díszlik. Ez szolgál útmutatásúl a kihasznált vágásterületek felújításánál, hol a bükknél értékesebb fanemek megtelepítését megkezdték és pedig a magasabb fekvésű területeken a lúcz, jegenyefenyő és juhar, az alsóbb részeken pedig a tölgyfa-nemmel. E nagyobb kiadással járó munkára a város szívesen áldoz, annyival inkább, miután az állam által 1905-ben a város részéről ingyen felajánlott 15 kat. hold területen alkotott állami gyümölcsfaiskola (11•4 kat. hold) és erdei facsemetekert (3•6 k. hold) telepítése óta, a terület használatáért ingyen kapja a város az államtól az erdősítéseihez szükséges összes erdei facsemetéket. 1906. év óta évenként mintegy 130.000 darab csemetét ültettetett a vágásterületekre.
A városi erdő tehát még hosszú ideig nem nyútjhatja azt a jövedelmet, a mit a termőhelyi viszonyoknak megfelelő és mesterséges úton megtelepítendő értékesebb faállomány kihasználása alkalmával fog nyújtani. De hogy az erdő jövedelme a jelenlegi, legnagyobbrészt csekély értékű bükkösök mellett is fokozható, erre nézve néhány számszerű adat nyújt legjobb felvilágosítást. A számadások szerint a városi erdő átlagos évi tiszta jövedelme 1899-ig az 1000 koronát alig haladta meg, az 1900-tól 1906-ig terjedő 7 év alatt pedig az erdő összes tiszta jövedelme 152,050 koronára rúgott, a mi 21,721 korona évi jövedelemnek felel meg.
Éppen az erdő nem megfelelő csekély jövedelmezősége indította a földmívelésügyi kormányt arra, hogy az 1898. évi XIX. t.-cz. életbeléptetése alkalmával, a törvény 1. §. e) pontja értelmében, Felsőbánya város erdejének állami kezelésbe vételét 1900. évi november hó 1-től elrendelje.
Az állami kezelési költség czímén a város 708 korona 60 fillért fizet évenként, vagyis holdanként 15•3 fillért.
Az erdőjövedelem e nagyfokú emelkedését indokolja egyrészt az a körülmény, hogy e hét év alatt miniszteri engedély alapján foganatosított rendkívűli fahasználatokból 59.800 korona folyt be és hogy az utóbbi két évi vágásterületen a tölgyfa nagyobb mennyiségben fordúlt elő.
A rendkívüli fahasználatok oly túlkoros törzsekre szorítkoztak, melyek fiatal erdőrészekben szétszórtan állottak s melyeknek további fenntartása hovatovább nagyobb kárral járt volna.
Hogy az elmúlt 7 év óta az erdővédelem intenzivitása az erdő-jövedelem emeléséhez mennyivel járúlt hozzá, kitűnik abból, hogy míg 1900-ig a városi lakosság részére évenként alig 4000 ürm3, tűzifát adtak el, ez a mennyiség 1901 óta minden évben meghaladja az 5000 ürm3-t; a száraz hulladékfa összeszedése pedig rendszeresebben történik.
A faárak rohamos emelkedésén kívül hathatósan hozzájárult az erdőjövedelem emeléséhez az is, hogy Felsőbányán 1906-ban két teljesen modern, gőzerőre berendezett műfűrész keletkezett, biztosítva a városi erdőből eladásra kerülő fűrész-anyagnál az elérhető legmagasabb árakat. Az egyik „Johanna” nevű gőzfűrész a város tulajdona. Ezt a „Felsőbányai gőzfűrészgyár részvénytársaság” kezeli; a másik „Lajos” nevű gőzfűrész, a gazdag kisvárdai Reizmann Herman tulajdona s az ő kezelése alatt áll. Mindkét gőzfűrész elsősorban tölgyfát, de ezenkívül más fanemeket is dolgozik fel mindenféle alakban és módon; faszükségleteiket a városi s a környékbeli nagy erdőségekből szerzik be.
A város jövedelmének emelését nagyban elő fogja mozdítani az a 150 kat. hold erdőterület, mely a nagybánya-felsőbányai vasút és országút közvetetlen közelében fekszik és a melynek gyümölcsössé való átalakítását, megfelelő talajviszonyainál fogva, miniszteri engedély alapján, az államerdészet vezetése mellett már megkezdték. Mintegy 2•0 k. hold területen, nemes fűzet is telepítettek.
Itt említjük meg, hogy a város a kincstárral közös 2521•24 k. hold erdőnek a legközelebbi időben várható megosztása alkalmával, még legalább 1444•88 hold erdőt fog kapni, melylyel összes erdőterülete 6056•93 k. hold lesz.
A városi erdő jövedelméről beszélve, lehetetlen elhallgatni azokat a messzemenő kedvezményeket, melyeket a város a lakosságnak kiszolgáltatott erdei termékeknél nyújt.
1901 óta kiadtak a városi lakosságnak évenként átlag: tölgy épületfát 85 m3 á 2•5 korona árban. Egyéb épületfát 450 m3 á 1 korona árban. Tölgy ágfát 25 m3 ingyen. Bükk hasáb-tűzifát 5000 ürm3 á 50 fillér tőárban. Hulladéktűzifát, 2473000 ürm3 ingyen. Ez 560 m3 épületfáért és 8000 ürm3 tűzifáért fizetett a városi lakosság 3162 kor. 50 fillért, holott e faanyagok átlagos forgalmi értékű tőára, a tölgy épületfánál 110 m3 á 20 korona – 2200 korona, egyéb épületfánál 450 m á 8 K – 3600 korona, bükk hasáb-tűzifánál–5000 ürm3 á 1 kor. – 5000 korona, hulladék tűzifánál 3000 ürm, á 40 fillér – 1200 korona, összesen 12,000 korona. Ezek szerint a városi lakosság évenként átlag mintegy 9000 korona árkedvezményben részesül a városi erdő fatermékeinél, nem számítva az ingyenes erdei legelő értékét.
Az utóbbi években az erdő mellék-haszonvételei terén is látható az előhaladás, 1904. év óta a pisztráng-tenyésztést is bevezették és pedig szép eredménynyel.
Az erdő vadállománya, azóta, hogy a vadászatot 1903. évben 12 évre gróf Károlyi Lajos vette bérbe, rendszeres védelemben részesül, melynek üdvös hatása már is szemmellátható. A vadászatért évi 300 korona haszonbér folyik be. Egyedül a legeltetés az, mely téren az erdővel szemben nyilvánuló, mondhatni túlhajtott igények, ki nem elégíthetők.
Az erdő ugyanis legnagyobbrészt oly meredek lejtőkön terül el, hogy ott legelő-területeket kihasítani nem lehet. Van ugyan a városi erdőből egy 539 k. hold nagyságú rész a legeltetés czéljára berendezve, ez azonban, az említett ok miatt, a czélnak nem felel meg. Ezen a hiányon tehát csakis a mesterséges takarmány nagyobb mérvű termelésével lehetne segíteni.
Meg kell itt még emlékezni a városi erdőnek túrisztikai szempontból mind nagyobb érdeklődést keltő fontosságáról, mert hogy Felsőbányán a turistaság és nyaralás-ügy mindjobban fellendül, az éppen a városi erdő kedvező fekvésének és annak köszönhető, hogy a városi hatóság az erdő hozzáférhetővé tételére minden lehetőt megtesz. Nem számítva a bányászati czélokra szolgáló vízvezeték mellett, a m. kir. bánya-kincstártól régebben készített mintegy 10,000 méter hosszú, egész hosszában két méter széles árnyas útat, a város az utóbbi években mintegy 12,000 méter hosszú turista-útat készíttetett, hogy a Guttin, Fekete-hegy és más szebb kiránduló-helyek felkeresését megkönnyítse.
