A város kirándulóhelyei.
A város kirándulóhelyei.
A város kiránduló-helyei: 1. a Fekete-hegy. A várostól kelet-délkeletre fekvő, 1243 m. magas Fekete-hegy egyik legszebb s leghálásabb kiránduló helye. Felsőbányának, hová nagyobb kerülőúton lóháton, de 3–4 óra alatt a városból gyalog is kényelmesen, fel lehet jutni. Az út a völgynek éjszak felé való kanyarodásánál kezdődik s majdnem állandóan keleti irányban tart. A Fekete-hegy alsó része itt-ott fiatalabb, helyenként pedig ős bükköserdőséggel van körülvéve, melyben folyton kellemes árnyékban haladhatunk. Magát a hegyet csak akkor láthatjuk, ha egészen a tető alá érve, a sűrű erdőségből kiemelkedünk. Maga a hegytető középen kissé emelkedett, körülbelül 800–900 holdnyi kopár, fátlan sík terület, mely hegyi-fűvel, vastag, puha mohával s helyenként fekete és vörös áfonya-bokrokkal van benőve. A hegytető kissé alantasabban fekvő dél-nyugati szögletében van egy bővízű forrás is, kitűnő tiszta hideg vízzel. De leginkább a páratlan kilátás az, a mi a kirándulókat annyira odaköti e hegytetőhöz. Ha a hegytető éjszaki szélén függélyesen emelkedő kősziklák fölött leűlünk s széttekintünk, Felsőbánya város egész birtokterületét, erdőségeivel, hegyormaival s völgyeivel egy tekintetre beláthatjuk. Ugyanez oldalról láthatunk bele a hegy éjszaki lejtőjén levő Bódi- és Kis-tóba is. Egész tisztán állanak ezenkívül előttünk a Felsőbánya határain jóval túl, nyugatra fekvő s a Tisza és Szamos völgyét elválasztó hegységek. Ezeken túl, kelet felől pedig az erdélyi magasabb hegyvonalak tűnnek föl, sőt néha az a hegyvonal is, mely nyugatra húzódva, Magyarország és Erdély határát alkotja. Kelet felé szembetűnik a magas hegyek között, szűk völgyben, hosszan elnyúló Kapnikbánya. A legszebb kép azonban mégis nyugatra esik, hol az éjszaki s déli hegységektől összeszorított Zazár-völgytől a nyugat felé mindinkább szélesedő Szamosvölgyre s az ennek végén kezdődő síkságra való kilátás határát, csak a távolság s a levegő sűrűsége korlátozza, úgy hogy e helyről, éles távcsővel, egész Szatmár vármegye sík területe tisztán áttekinthető. A Fekete-hegyről egy rövid óra alatt könnyen le lehet ereszkedni a már említett Bódi-tóhoz, mely útunkban megtaláljuk mindazokat a forrásokat, melyek a Fekete-hegyből fakadva s a sziklák között lefelé csörgedezve, s lentebb jókora patakká növekedve, táplálják az említett tó vizét. A hegy közvetetlen aljában van a guttini választmány „Siegmeth Károly” menedékháza.
2. A Bódi-tó és a Kis-tó a Fekete-hegy éjszaki aljában levő sűrű erdőséggel körülvett kies helyen terülnek el, hová, minthogy itt a tópásztor (felügyelő) lakása és a guttini választmány csinos pavillonja kellemetlen időben is menedéket nyújt s minthogy e pontra már szekéren is kényelmesen fel lehet jutni, minden év sűrű rajokban hozza a kirándúló társaságokat. Útja a Zazár-völgyben a Hosszú Orom nevű hegy (982 m. ) alatt levő lugzó-mű fölött tér el keleti irányban a máramarosi útról.
3. A Rozsály-hegy. A Rozsály-hegyre Felsőbányáról a sörháznál kezdődő kisbányai völgyön, illetőleg magán a bájosan fekvő Kisbánya községen át, akár lóháton, akár gyalog kényelmesen juthatni fel 4–5 óra alatt. A kilátás innen is nagyon szép, különösen délnyugatnak s a Guttin-hegy felé.
4. A Guttin-hegy. E hegy nemcsak a vidéknek, de egész Szatmár vármegyének legmagasabb pontja, éjszak-nyugati aljában gyönyörűen fekvő tenger-szemmel; azonban a várostól való távolsága, magassága, valamint kopasz fennsíkjának terjedelme miatt, egy nap alatt csak jó turisták tudják megjárni. Ezért legczélszerűbb a kirándúlást ide úgy rendezni, hogy délután lóháton vagy gyalog a Felsőbánya várostól mintegy 4–5 órányi távolságban levő tengerszemig vagy a Mlezsnicza mezőn álló menházig érjünk, s itt meg pihenve, kora hajnalban igyekezzünk a tetőre; a mintegy két órai, kissé fáradságos 254utat megtenni nagyon érdemes, ha azt a felejthetetlen, szép látványt élvezni óhajtjuk, melyet a tetőről a nap-fölkelte nyújt. A Guttin terjedelmes fensíkja helyenként kopár és kősziklás, nagyobb része azonban fűvel, fekete- és vörös-áfonyával, törpe boróka-fenyővel van benőve; innen felséges kilátás nyílik nemcsak a körülfekvő hegységek fensíkjaira, hanem főként Máramaros vármegye óriási havasaira s azoknak völgyeire. A Guttinhoz vezető út egy darabig a Zazár völgyében, a Sujorban vezet, a felsőbánya-máramarosi útvonal első kanyarulata elején. Ez útvonal is egyike a legregényesebbeknek. Felsőbányától kezdve számos kanyarulatban, 627 méternyi emelkedéssel ér 1 1/2 óra alatt a Magura (1123 m. ) és a Kőröshegy (1148 m. ) közé; honnan azután állandóan ereszkedik. A Guttinra vezető gyalog út a Zazárnak a fővölgytől való elszakadásánál jobbra tér el s a Magura alatt keresztezi a kapniki Sujor útját.
5. A Bánya-hegy. A Felsőbányáról tehető hegyi kirándulások között egyik leghálásabb a város mellett, illetőleg közvetetlen fölötte emelkedő Bányahegy, hova kissé meredek, de mindamellett eléggé járt gyalogutakon 1 1/2–2 óra alatt fel lehet jutni. E kirándulás alkalmával a m. kir. kincstár bányaaknáit, valamint a többi magán-bányászati műveket tekinthetjük meg; fent a hegyen pedig a magán-bányák bejáratait s a már kiművelt, elhagyott, s helyenként összedüledezett üregeket láthatjuk; szóval e rövid, félnapi kirándulásnál a kellemes kilátáson kívül, megismerkedhetünk a fémbányászat csaknem minden részével, a nélkül, hogy azért a föld mélyébe kellene leereszkedni. Visszatérve, megtekinthetjük a kincstári ércz-zúzó- és tisztító-műveket, melyek a legújabb technikai vívmányok szerint vannak berendezve.
6. A keleti árok: Igen kellemes, rövid, félnapra való kiránduló, vagy inkább csak sétahely, melyet minden nagyobb fáradság nélkül, sűrű erdőség fái között, a völgyekbe bevezetett mintegy 2000 m. hosszúságú vízvezeték mentén kényelmesen bejárhatunk, míg annak végén az azt folyton vízzel tápláló természetes patakot elérjük. Az árok mentén alkalmas lóczák, asztalok, sőt egy kis menedékház is várnak reánk.
7. A nyugati árok hasonló az előbbihez, azzal a különbséggel, hogy ez közelebb van a városhoz s így még könnyebben járható be. E helynek egyes pontjairól igen szép kilátás kinálkozik a fentebb leírt Bányahegy nyugati s a város egyes részeire. Ez árok mellett haladva, kényelmesen elsétálhatunk az éjszaki hegytömegek közé ékelt Kisbányáig, melynél jobban elrejtve fekvő zúgot alig lehet képzelni; a hegyek a szó legszorosabb értelmében körülzárják és fölöttük, sziklasisakjával, a komoly Rozsály uralkodik. A község alatt csörgedező patak fölött néhány savanyúvíz-forrás is van, melyek között, ásványtartalmára nézve, a Borkút-forrás a legnevezetesebb. Kisbányáig az árkon az út 11 kilométer s ezért már inkább nagyobb kirándulásszámba mehet, de a ki ez erdőségek és hegyek közé rejtett kis oláh községet s egészséges, szép tipusú lakosságát meg akarja ismerni, örömest szán e kirándulásra egy egész napot is.
Kellemes és szép kiránduló-helyek még: a Veres-hegy, a városi kénhydrogénes forrás, a kénesős-hegyen az úgynevezett Fehér-kőszikla, a sitfa-erdei fenyves, az Izkút gyönyörű, terjedelmes fennsíkja, a Nyárló nagy erdei legelő, a Baltin vagy Páltyin messzelátó, az új úttető, a Holló-kő, a Gábor József-forrás, a Királyasszony-forrás, az Urak asztala, a Körösös-forrás, a Huszt-oldali szép kilátó, az Új-úti hármas forrás, a Zubák-mező, Égett orom, jezeri árok, a Gurut-tető, az él-dűlói útvonal stb.
***
Források: Szirmay Antal, Palugyay Imre, Wenzel Gusztáv, dr. Schönherr Gyula, Palmer Kálmán, Szmik Antal, Münnich Sándor, Gábor József és Sándor, Baumerth Károly s Nagy Lajos Felsőbányára vonatkozó munkái.
)
