A lakosok foglalkozása.
A lakosok foglalkozása.
A város lakosságának nagy része bányászattal, kisebb része pedig mező- és kerti gazdasággal és kézmű-iparral foglalkozik. Az utóbbi időben az állattenyésztés is némi lendületnek indúlt.
Terménygazdaságának legkifejlődtebb ága messze földön híres gyümölcstenyésztése. A város környékén, a kedvező éghajlati viszonyok mellett minden gyümölcsnemnek annyira kedvező talaja van, hogy a vadgyümölcsök: málna, szeder, földi-eper, áfonya, mogyoró, dió, gesztenye, néhány szilvafaj, vadalma s körte minden emberi beavatkozás nélkül dúsan teremnek s a szorgalomnak csakis azon feladat jut, hogy a gyümölcsfákat a kellő távolságba helyezve s a vadakat nemes fajokkal benemesítve, a kiirtott üres helyekre átültesse.
Tényleg a gesztenyét, diót, beszterczei szilvát, néhány faj hazai almát, körtét és cseresznyét nagyban tenyésztik Felsőbányán s a három elsőt, valamint az aszalt-szilvát és szilvaízt, mint könnyen szállítható kereskedelmi czikkeket, már a legrégibb időkben is, főként Lengyelország felé, nagy menynyiségben szállították s ez nem csekély jövedelmet adott a lakosságnak, mely jövedelem ma már annyival biztosabb, mert az elősorolt czikkek a vasutakon minden irányban könnyen szállíthatók.
253A nyers almát, körtét, cseresznyét, romlandóságuk s költséges szállíthatóságuk miatt még eddig csak ritkábban vitték távolabbi vidékre, vagy külföldre, hanem inkább a helybeli fogyasztásra voltak utalva; ha azonban a tervben lévő felsőbánya-máramarosi vasút kiépül, e gyümölcsöknek is állandó piaczuk nyílik Lengyelország felé.
Iparágai közül különösen a fazekas-ipar fejlődött annyira, hogy czikkeit a vármegye határain túl is messze elszállíthatja s keresett árúként jól értékesítheti. Jelentékeny iparág még a tímár-ipar is, mely iparágaknak fejlesztése iránt a kormányhoz fölterjesztések tétettek.
