A város mint nyaralótelep.
A város mint nyaralótelep.
A város képviselő-testülete ugyanis elhatározta, hogy a város területén nyaraló-lakások építésére alkalmas, a nyaraló nagyságához mért 600-1800 m. földterületet enged át évi egy korona jogelismerési díj mellett azoknak, kik kötelezik magukat, hogy a kijelölt helyen két év alatt nyári lakot építenek; a nyári lak az illetőnek örök tulajdona marad, de csak lakásul használható. A várostól kijelölt nyaraló-telepek a várostól mintegy 1–2 kilométernyi távolságban feküsznek, erdős hegyek között, források közelében. Az átengedett területek örök áron is megválthatók, valamint örök áron és olcsón, holdanként 600–800 koronáért szerezhetők a városhoz közelebb eső nyaraló-telepeknek alkalmas területek magánosoktól és a várostól is.
A város a nyaraló-építéshez szükséges kőtermelést díj nélkül engedi meg; épületi anyagokat pedig előállítási árban ad.
Az építés fölött a felügyeletet a hatóság vállalta magára.
A kinek az anyagi viszonyai nem is engedik meg, hogy magának nyaralót építsen, az is kellemesen eltöltheti Felsőbányán a nyári idényt, mert kiadó lakások magánházaknál olcsón kaphatók, s a mellett az élelmezés is olcsó.
Nem valamely magán-vállalkozásról van itt szó, melynek czélja a közönség kizsákmányolása, hanem arról, hogy egy szegény lakosságú és nemzetiségektől körülvett magyar város forgalma némileg emeltessék, s ezért jó, egészséges és nyugalmas nyári pihenő-helyet kapjon a nagyközönség. Ennek bizonyságául az ügy mintegy közigazgatásilag kezeltetik, a mennyiben a jelentkezőknek a városi előljáróság biztosítja az igényeiknek megfelelő szállást, s itteni életmódját ki-ki a saját ízlése szerint rendezheti be. Kifejezett kívánságra a hatóság megfelelő ellátást is biztosít s általában minden irányban szívesen ad útbaigazítást.
A nyaraló közönség szórakoztatásáról a m. orsz. Kárpát-Egyesület helybeli guttini választmánya gondoskodik, azzal, hogy hetenként 2–3 kirándulást rendez a város környékén levő szép pontokra, vagy pedig társas összejöveteleket.
Felsőbánya nyári vendégei nagyobbrészt bírák, művészek, tanárok, tanitók, államvasuti s oly tisztviselők voltak eddig is, kik egész éven át dolgozva, a jól megérdemelt nehány heti üdülésre vágynak, de anyagi viszonyaik nem engedik meg, hogy családjukkal valamely divatos, drága hazai vagy külföldi nyaraló- vagy fürdő-helyen töltsék el szadadság-idejüket. Ily vendégek nyaraló-helyéül akarja a hatóság megtartani továbbra is Felsőbányát. A czél az, hogy itt kevesebbe kerüljön nekik az élet, mint otthon s így egész családjukkal jöhessenek ide és az itt tartózkodáson még az úti költséget is megtakarítsák.
