A város középületei, közintézményei.
A város középületei, közintézményei.
Felsőbánya középületei közül nemcsak viszonylagos, hanem önálló művészi értékénél fogva is első helyen áll a róm. kath. templom, mely a város főterén, kis parkkal körülvett terrasszon emelkedik s hatalmas arányaival messze uralkodik a környék fölött.
A felsőbányai r. kath. plébánia 1452-től a bánya-tizedből, az úgynevezett urbura-jövedelemből volt fenntartva, melyet, mint már említettük, Hunyadi János adományozott az egyháznak.
Midőn a protestantizmus a kath. lelkészséget Felsőbányán megszüntette, az urbura jövedelmét a protestánsok a saját lelkészük és tanitóik fenntartására fordították. Mikor a jövedelem ismét, a r. kath. egyház birtokába került, akkor épült a vidéknek e legszebb temploma, melyre az egyház pénztára 200,000 forintnál többet fordított.
A templom építése 1847-ben vette kezdetét s csak 1855-ben ért véget, mely év augusztus 15-én Óbermayer András szatmári kanonok, káptalani helyettes, ünnepélyesen fölszentelte. A templom tervét egy szatmári egyházmegyei pap, Tischler Albin, zajtai plébános készítette.
A Feketehegyi menház.
Túry József felvétele.
Nyugati árok. Sétatér.
Túry József felvétele.
A Reismann Hermann-féle gőzfűrésztelep.
A Farkas, Porzsolt és Krausz-féle gőzfűrész-telep.
A templom kereszt-alak és góttal vegyes római stilben épült; belül jobbról és balról két-két pár díszes, márványozott oszlop tartja a főboltozatot, melyen gyönyörű freskók, Szűz Mária életéből vett jelenetek láthatók. Az oltárkép művészi kivitelben Mária menybemenetelét ábrázolja. Az orgona 25124 változatú és igen szép. Meg kell még említeni a főbejáratnál levő gyönyörű, 4 oszloptól tartott portálét, melyhez lépcsőzet vezet föl. A lépcsővel szemben, jobbról, az előtérben Szent István, belül a fülkében Szent Pál, balról a kültérben Szent László, belül pedig Szent Péter kőből faragott nagyarányu szobrai láthatók.
A város éjszaki oldalán levő magas dombon áll a Kálvária-kápolna, a déli oldalon levő temető-domb tetejében pedig a Szent Mihály tiszteletére épült temetői kápolna.
A templom pénztára építtette a közelmult időben a díszes r. kath. fiú- és leány-iskolát és zárdát; a két utóbbit irgalmas nővérek vezetik; a zárdában iskolás leányok részére internátus is van szervezve. Az építési költség meghaladja a 70,000 forintot. Ez épület alapkövét 1887. év augusztus 15-én Hazslinszky József apát, felsőbányai plébános tette le s rendeltetési czéljának 1890. év őszén adatott át.
A fiú-iskolák tanitóit részben Felsőbánya város, részben a templom pénztára fizeti. A leány-iskolát és a r. kath. kisdedóvót pedig egészben a r. kath. templom pénztára tartja fenn. E pénztár az iskola-épület fenntartási költségein felül, illetőleg nevelési czélokra évenként 6000–7000 koronát fordít, mely kiadás a templom pénztárának állandó terhe.
A reformátusok uj temploma a r. kath. templom szomszédságában, attól nyugatra emelkedik.
A felsőbányai protestáns egyház néhány évvel Luther fellépése után alakúlt meg, hívei azonban már 1567-ben Kálvin tanait fogadták el. Ez időben a protestánsoknak már díszes kőtemplomuk volt, mely 1530-ban már teljesen készen állott.
A protestáns vallás fellépése után Felsőbányán a róm. kath. egyház csakhamar megszünt és csak 1719-ben éledt fel újra, a ref. egyház pedig a XVI. század végén s a XVII. század elején élte legvirágzóbb korát. Iskolájában nemcsak alsóbb, hanem felsőbb oktatást is nyertek a város és vidék fiai.
A XVII. század második felében azonban, mint az egész magyarországi protestáns egyházra, úgy a felsőbányai ref. egyházra is, gyászos napok következtek. I. Lipót idejében templomától, paplakától s iskolájától, valamint fekvő vagyonától, általában összes jövedelmeitől megfosztatott. A királyhoz fordúló híveket mindannyiszor elutasították s csak 1693-ban, a Károlyi Sándor kir. biztostól, a városon kívül kijelölt helyen engedték meg templomuk felépítését, fából, torony nélkül. Ebben a templomban imádta istenét a ref. lakosság 200 éven át.
1845-ben hozzákezdett az egyház egy kőtemplom építéséhez, de annak építése a közbejött 1848-iki szabadságharcz miatt abbamaradt. Az építkezési mozgalom azután csak a 70-es évek kezdetén indúlt meg újra.
A róm. kath. templom pénztárából, melybe a református hívektől tetemes összeg folyt be, az akkori lelkész, Czelder Márton fáradhatatlan utánjárására 15,000 frtot utalványoztak ki 1876-ban királyi engedélylyel. Ezt a 7000–8000 frtra gyűlt összeghez csatolták és így 22,000–23,000 frt birtokában hozzáfogott az egyház a templom-építéshez. Az egyházi elöljáróság némely tagjai azonban nagyobb alapot óhajtottak gyűjteni s így csak 1888-ban kezdték a Matolcsy Lajos nagybányai városi mérnöktől tervezett és 1890-ben ünnepélyesen fölszentelt templom építéséhez, mely az orgonával (2000 frt) s egy új haranggal együtt 36,000 frtba került.
A templom fölépítéséhez több kegyes adakozó nagyobb adománynyal is járult. Az egyháznak jelenleg 48,000 korona tőkéje 100 holdnyi rétje és néhány bánya-részvénye van, mely utóbbiak szintén kegyes adakozók adományai. A város a ref. iskola fenntartásához évenként 938 koronával járúl s az egyház czéljaira 168 mtr. tűzifát szállíttat; az új templom építéséhez 1000 frt segitséget adott s az építéshez szükséges fát. A jelenlegi ref. iskola e század elején épült. Az egyház anyakönyve 1702-ben kezdődik. Rendszeres jegyzőkönyvei e század elejéről valók. Az egyház birtokában egy igen nevezetes énekes-könyv van, a Gradual 8 példányának egyike, melyet I. Rákóczy György fejedelem, nevének sajátkezű beírása mellett, 1636-ban ajándékozott a felsőbányai ref. egyháznak. Van továbbá egy úrasztali tányérja 1533-ból, egy másik 1648-ból és egy 1593-ban készült fedeles keresztelő-kancsója; két igen szép, gazdagon aranyozott úrasztali pohara és számos régi és újabb úrasztali terítője.
252A felsőbányai gör. kath. lakosok a szomszéd román falvakból származtak be Felsőbányára. Hogy azonban mikor voltak már annyian, hogy rendes egyházközséggé alakúltak, biztosan megállapítani nem lehet. Jelenlegi egyszerű fatemplomuk 1793-ban épült s ugyanez év augusztus 27-én szenteltetett fel. Azelőtt az akkori paplaknak egyik szobája volt berendezve templomi szolgálatra. A templomban mindössze annyi említésre méltót találunk, hogy a szentélyt a főhajótól elválasztó úgynevezett „Ikonosztáz” e vidéken az egyedüli, melyen a tisztán keleti stilus érvényesűl. A görög katholikusoknak szintén van 6–6 osztályú elemi fiú- és leányiskolájuk.
Felsőbánya tanügyi intézményei között említésre méltó még a m. kir. bányaiskola, a hol négy éves tanfolyammal bánya altiszteket képeznek ki a hazai bányászat számára és a társadalmi úton keletkezett és államivá fejlesztett kisdedóvó-intézet.
A város kezelése alatt álló Erzsébet-szegényápolónak egy 6 szobás földszintes kőházán kívül van 48,265 korona alaptőkéje; itt 15–20 elaggott, vagyontalan helybeli illetőségű egyén nyer szállást, fát, világítást, ruhát és élelmezést, szóval, teljes ellátást. E szegény-ápoló alapítványából építette föl 1892-ben a város képviselő-testülete a modern járványkórházat.
Van még ezenkívül a városban egy szegény gyermekeket segélyző egyesület, mely tőkéjének kamataiból, továbbá az alapítványi és tagsági díjakból évenként, felekezeti különbség nélkül, mintegy 50–60 szegény iskolás gyermeket lát el ruházattal s a szükséges tankönyvekkel.
A város többi középületei közül megemlítendő a főtér déli oldalán, a róm. kath. templom közelében emelkedő városháza. Erős, tömör, barokkízlésű emeletes kőépület, mansard-tetővel s két sarkán két nagyméretű gyámpillérrel. Benne van elhelyezve a városi muzeum is, mely szépen gyarapszik.
A városháza mellett áll a hasonló építésű bányaiskola, melynek igen becses ásványtani és geologiai gyüjteményei vannak.
A m. kir. bányahivatal épülete a főtér nyugati sarkán áll s emeletén a bányatanácsos, hivatali főnök lakását, földszintjén pedig a hivatali helyiségeket foglalja magában. Igen érdekes, szép régibb épület még a r. takarékpénztár tulajdonát képező, ú. n. Sztáncsek-féle ház is, csinos, régi, külső díszítéseivel s árkádos folyosójával.
Technikai tapasztalat után érdeklődő turisták számára tanúlságos látnivalót nyújtanak a város völgyeiben elhelyezett bánya- és zúzó-művek és különösen a már leírt ú. n. fővölgyi zúzó.
A városi „Korona”-vendéglő a piacz felső részén, az Árpád-utcza sarkán áll. Emeletes épület; földszintjén öt vendégszoba, étterem és kávéház van, emeletén egy nagy terem. Az épületet ez évben átalakították és kibővítették.
Az úgynevezett Petőfi-liget 10 hold terjedelmű, fákkal szépen szegélyezett, sétautakkal ellátott kert. Itt tennis-pálya is van.
A sörháznak 8 holdnyi szép gyümölcsöskertje van; a városra, a szomszédos Somos- és veres-hegyi erdőségekre innen gyönyörű kilátás nyílik.
