Károli Gáspár
Károli Gáspár
Károli Gáspár, ref. prédikátor, az első teljes magyar biblia fordítója, szül. 1529 körül Nagykárolyban. Theológiai tanúlmányait, az akkori idők szokása szerint Németországban végezte. 1556-ban iratkozott a wittenbergi egyetem hallgatói közé és hazatérve, gönczi pap, majd 1565-ben esperes lett. Harmincz éven át tartó lelkipásztorsága alatt szervezte a felsőmagyarországi kálvinista egyházakat. Mint hatalmas szónok és tudós, élénk részt vett e korszak hitvitáiban és különösen az unitáriusok ellen védelmezte több zsinaton egyházát. Életének utolsó éveit főmunkájának, a teljes biblia lefordításának szentelte. 1586-ban fogott e munkához és „minekutána – úgymond – hozzá kezdett volna egy nehány jámbor tudós atyafiakkal, kik néki az fordításban segítséggel voltak, meg nem szünt addig, mígnem véghöz vitte az Bibliának egészben való megfordítását, melyben munkált közel három esztendeig, nagy fáradtsággal, testtörödelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy egy szempillantásig ez nagy munkát el nem unta, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodott, mégnem elvégzé”. E munka Báthory István pártfogása mellett az abaújmegyei Vizsoly faluban látott napvilágot a következő czímmel: Szent Biblia azaz: Istennec o es wj testamentumanac prophétác es apostoloc által meg iratott szent konyuei. Magyar nyelvre forditatott egészlen és wijounan. Az Istennec Magyar országban való Anya szent Egy házánac épülésére… Visolban MDXC. Három kötet. – Károli könyve az ó- és új testamentumnak első teljes magyar fordítása, tehát az első teljes magyar biblia, mely azóta körülbelül a 100. kiadásban forog a hivők kezei között és mai napig a kálvinisták kánoni könyve, melynek habár vannak hiányai, de tősgyökeres magyarsága, egyszerű, keresetlen nyelve, még maig is legjobban megtalálja útját a magyar hívők szívéhez. E könyv megjelenésének háromszázados évfordulóját 1890-ben nagy fénynyel ünnepelte meg a magyar protestáns egyház, a mikor Károlinak emlékét Gönczön szép szoborral örökítette meg. Ezen a munkán kívül írta még a következő művet „Keet Könyv Minden orzagoknac es Kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul” stb. (1563). A nagy reformátor 1592 jan. 3-án halt meg.
Kölcsey Ferenc.
(Az Orsz. Képtárból)
A nagykárolyi Kölcsey-szobor.
Cseke. – Kölcsey Ferencz sírja.
Kováts Lajos.
