A főgimnázium.
A főgimnázium.
Ugyanazon a telken van az új főgimnázium. 1887-ben avatták föl. A kegyesrendiek vezetése alatt áll és állott mindég. Szintén 1725-ben vetette meg alapját gróf Károlyi Sándor ama bizonyos alapító-levéllel, a melylyel a kegyesrendieket megtelepítette. A részletes feltételek első pontjában arra kötelezi magát a gróf, hogy a kollégiumot és iskolát a szükséges ingóságokkal együtt fölállítja, még pedig tulajdon költségén. Arra is kötelezi magát, hogy ha a reformátusoktól visszafoglalt templom tetőzete és boltozata elkészül, illő felszereléséről is gondoskodik. A mai magtár helyén kezdték meg a piaristák a tanítást 1727 őszén, Gábor prefectus vezetése alatt. De már negyven évvel később új iskolát emelt gróf Károlyi Antal, körülbelül a mostani tornacsarnok helyén, mivel a másik szűknek bizonyult és nem felelt meg az igényeknek, annál kevésbbé, mert csak két osztálya volt és négyre óhajtották kibővíteni. Sikerült is, sőt mi több, 1767-ben gróf Károlyi Antal lankadatlan buzgalma még kettővel megszaporította. De 1848 után, a mikor a tanügy új átalakuláson esett át, ismét kétosztályuvá sülyedt, míg aztán 1869-ben véglegesen megkapta az eltörölt két osztályt is. A VII-iket és VIII-ikat az 1890-ben kelt miniszteri rendelet engedélyezi. – Manapság már 320–330 tanuló látogatja az 1887-ben harmadik helyiségbe költözött nagykárolyi gimnáziumot. Számos nevezetesebb egyén is járt bele fennállása óta. Úgymint: Vasváry Pál, a szabadságharcz egyik hőse, Acsádi Ignácz publiczista és történetíró, Thanhoffer egyetemi tanár, Bársony István, a szabad természet leghangulatosabb leírója stb., stb. Igazgatója a több történeti munkát írt, nagy képzettségű Cseh Lajos kegyesrendi tanár.
A szertárban, a mely olyan tekintélyes, hogy kevés tanintézet rendelkezik hasonlóval, érdekes pénz- és csigagyüjtemény található. A szertárban őrzik azt a kis harangot is, a mely másfél századig hívogatta össze a tanulókat. A piarista-czímer is rajta van.
A főgimnáziummal csaknem átellenben van a Kaszinó és ettől nem messze a jóhírű „Magyar király”-szálló, étteremmel, kávéházzal. E mellett van a Polgári olvasókör és néhány házzal odább az alig fölépűlt első állandó, csinos kis Városi szinház, a mely épp úgy, mint sok egyéb, a polgármester buzgóságát dícséri. 1907 október elején nyílt meg a szokásos ünnepséggel. Körülbelől 120 ezer koronába került. Tervezte: Kopeczek György. Építette: Bede Antal.
