A gróf Károlyiak kastélya.

Teljes szövegű keresés

A gróf Károlyiak kastélya.
Szenteljünk immár ennek a felettébb érdekes és hatásos várkastélynak is egy kis időt. Már azért is nevezetesebben szót érdemel, mert régi mivoltában mint város-alapító szerepelt. Építését és több rendbeli átalakulását fekete márványtábla jelzi, a mit gróf Károlyi István illesztett a mostani várkastély falába, a következő sorokkal:
A régi Károlyi-vár.
1482. évben Károlyi Lancz László kezdett építeni kőházat lakóhelyül,
1592. évben Károlyi Mihály vár-alakban megerősíti a török ellen,
1699. évben báró Károlyi Sándor díszesebben átalakíttatja,
1794. évben gróf Károlyi József a régi várat lebontatja és kastélyt építtet,
1894. évben gróf Károlyi Pista lovagvárrá átalakíttatja.
Miután fentiekben benne van az egész várkastély története, csak annyit jegyzünk még meg, hogy Károlyi Mihály idejében sánczárokkal, lőrésekkel ellátott négyszögü bástyázat vette körül s mint ilyen a XVI. század zivataros viszontagságai között a végvár szerepét játszotta.
Számos érdekesebb mozzanat színhelye volt a különféle átalakúláson átesett Károlyi-várkastély. Innen ment 1526-ban, a mohácsi csatába a szatmár-vármegyei hadsereg Károlyi László vezetése alatt. 1797–1800. évben meg gróf Károlyi József vezényelte ki innen a francziák ellen a szatmármegyei nemességet. Itt kezdték meg a már említett nikolszburgi béke tárgyalását és itt indúlt meg 1711 február havában gróf Károlyi Sándor kuruczvezér és gróf Pálffy János cs. és kir. teljeshatalmú biztos között a szatmári békekötés pontjain való alkudozás és szatmári béke-tárgyalás. Sok nevezetes vendége is volt. Többek között 1708-ban 28 napot töltött benne egyhúzamban II. Rákóczi Ferencz fejedelem. De máskor is volt látogatója. 1747-ben Miksa királyi főherczeg, 1847-ben István főherczeg, köznyelven Palatinus Pista tartózkodott benne. 1884-ben meg felejthetetlen Rudolf trónörökösünk jött két napra látogatóba, fenséges nejével együtt, gróf Károlyi Istvánhoz.
Mostani alakjában határozott lovagvár benyomását kelti ez a várkastély. A legrégibb idők mintájára, széles sánczárok veszi körül falait. Egy részében 184víz van, másutt begyepesítették. Meinig Arthur budapesti műépítő alakította át gróf Károlyi István ízlése, egyenes utasítása szerint a József gróf korabeli négyszögű régi kastélyt. Stilje vegyes, de mind a mellett harmónikus. Egyrésze tiszta gót. Hét tornya közül a nagy torony hatalmas és bástyaszerűen kiemelkedő. Zászló lobog rajta, ha a háziúr otthon van. Estenden meg ragyogó villanylámpa szórja róla világát.
A kapualjából előszobába lépünk s abból nagyszabású átriumba. A méretek meghagyásával a régi négyszegletes várudvarból alakitották át, a mely olyan tágas volt, hogy négyes fogat könnyen megfordúlhatott benne. Az emeletre most is innen vezet föl a lépcső, sőt az akkoron nyitott boltíves folyosó is részben, azaz három oldalon megmaradt. Belőle nyilnak jelenleg is a felső szobák. Egyik falát három remek, nagy, csúcsíves ablak emeli. Ezek világítják ezt az impozáns átriumot. Menyezete magyaros, tulipános modorban, fából készült. Lépcsőjének, a mely két vörös márványoszlopon is nyugszik és képekben, agancsokban bővelkedő folyosójának karfáját, egymás mellé sorakozó, gondosan esztergályozott orsós lábak alkotják. Berendezése angol, kivéve néhány műtárgyat s szebb darabot, úgymint a két olasz márványkandallót, a czímerből vett oroszlánokkal, az értékes vázákat és az azokat tartó oszlopokat stb. Pálik festményei is díszítik ezt a hatalmas, ritka szép és művészies fényűzésre valló átriumot, meg régi, becses festmények, valamint Rákóczi-korabeli lobogók.
Padozata mozaik s részben szőnyeggel fedett.
Haladjunk föl immár a lépcsőn és tekintsünk be az elhúnyt István gróf lakosztályába. Az irószobában különösebben fölemlítésre méltó a Rudolf trónörökös Benczúr festette arczképe, a mit ő fensége küldött halálát megelőző karácsonykor a grófnak ajándékba.
Ebből a lakosztályból nyílik a grófné tágas szalonja. Bútorzata és kárpitja virágos mintás. Érdekes régi családi szekrények is találhatók benne és egy felettébb nagybecsű festmény, Mária Terézia arczképe, a mit ő maga adott gróf Károlyi Antalnak, hívséges hős generálisának. E fogadó terem erkélyéről pompás kilátás esik a kertre, szökőkútra, színes szőnyegágyakra, avatott kezek remekeire.
Nem szólva a számos többi szobáról, a melyek mind rendre ízlésesek, még megemlítjük a vörös bőrbútoros, kényelmes ebédlőt. Földszinten fekszik, s a kertbe verandaszerű, széles kőhidon jutunk ki belőle. Meg ne feledkezzünk azonban a vásártér felé néző Rákóczi-szobáról sem. Eredeti formájában van meg most is, mind a mellett, hogy átalakították a kastélyt. A fejedelem festett arczképe is benne függ.
Kápolnája is van e nagyszabású várkastélynak. Stílje tiszta csúcsíves. Érdekesek benne a hímzett, régi családi czímerek.
Végezetűl megjegyezzük, hogy az összes szobák fabútorzatát, angol minta után, Kinczel helybeli asztalos készítette és a lakatosmunkát, – valóságos művészies darab is van közötte – Ősz János, ugyancsak nagykárolyi iparos. A 48 lóra épült, XVIII. századból való s most is boltíves istáló, meg a lovarda, szintén érdemes a szóra.
A kastélyt apróra gondozott városi kert veszi körül, öreg fákkal, gyönyörű dísznövényekkel, üde, ápolt virágokkal. Egyik platánfáját maga gróf Károlyi György ültette, hét éves korában, 1810-ben. Velenczei kőpadok, hatalmas virágtartók stb. is láthatók illő helyen. A kastély egyik sarkánál meg szintén velenczei, ósdi kút hozza emlékünkbe a lagunaváros szépségeit. Már 1754-ben mint „szép és híres udvari kert”-et említik ezt a parkot. Sőt tekenősbéka-taváról is szólnak. 1810-ben így ír róla Szirmai: „az épületek napnyugati oldalán anglius izlésre épített gyönyörűséges kert vagyon”.
Egyik szegletében áll az úgynevezett „Víztorony”. A villanyáramot szolgáltatja a kastélynak és a vízvezetéket. Ugyanis a grófi család házilag kezelteti a villanyt. Hajdan nagy, híres sörház volt e torony helyén.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem