Szőlőskert.
Szőlőskert.
Ennek mentén megy ki egyenesen a mezőkre a gróf Károlyi István-utcza, a melynek egyik oldalát jórészt az uradalmi épületek, irodák és az intéző lakása stb. foglalják el. A végén aztán előbb a ref. temetőbe majd a Szőlőskert-be érünk. Szintén gróf Károlyi Sándor alapította 1714-ben, a sok inséglátogatta város gyarapodására. Szép, fás hely. Nagy területet foglal el. Hosszú út vezet rajta keresztül, a melynek során jobbról-balról aféle kicsiny házak és csinos, 189villaszerű épületek látszanak elő a zöldből. Nincs nyilvános vendéglője, noha sok a kiránduló. Kiki a maga, vagy a barátja portáján mulat.
A római katholikus templom.
A református templom.
Nagykároly. – A görög katholikus templom.
A történeti nevezetességü volt Csillag-vendéglő. (Most Nemestóthi Szabó Antal háza).
Részlet a gróf Károlyi térről, a Báthory-féle házzal.
Részlet a gróf Károlyi kastély parkjából.
A gróf Károlyi István útról húzódik föl a Fényi-utczáig a Petőfi, azaz a „Nagy Magyar-utcza”, a melyről már szó esett. A mintegy 70 házat számláló Vaday és Tömpe-kuriák itt állottak hajdan. 1839-ig szabad mészárlási és korcsmajoggal bírt ez a két család. Vasárnapokon sokadalom is volt e kuriák előtt. A néhai való nagyhírű tisztújítások alkalmával meg egész csatározások történtek itt, akárcsak a vármegyeháza körül. Per és egyezség útján aztán az uradalom kezébe kerültek ezek a telkek s végűl eladogatták őket.
A három Somos-utcza is – az egyik már Árpád-utcza, – ezen a tájon van. Leginkább reformátusok lakják és ez volt hajdan a czéhrész.
