Csécse.
Csécse.
Csécse, (Tiszacsécse) magyar kisközség, 57 házzal és 307 ref. magyar lakossal. Határa 606 k. hold. Régen megült hely; őskori lakosainak emlékét idézi fel az a sok hamvveder, a mely a Tiszapart szakadékaiból kerül elő. Már 1344-ben. Cheche alakban írják nevét; ekkor adott reá I. Lajos király a Kölcsey-eknek nova donatiót. A XV. században is a Kölcsey-uradalomhoz tartozott, de részjószágot szereznek itt 1481-ben Kömörey Mihályné, 1488-ban a Perényiek, 1496-ban Ujhelyi László és Ágotha. A XVI. században a Báthoryak szerzik meg. 1516-ban Báthory Andrást találjuk birtokában. 1518-ban Werbőczy Istvánnak is volt itt birtoka, a melyet elcserél Perényi István dobronyai uradalmáért; 1520-ban ezt a részt is megveszi Báthory András és ugyanaz évben a Guthi Országhok is részt kapnak benne. 1571-ben Kölcsey Borbála révén Zalai Sárkány Simoné. 1592-ben Tardi Vörös Orbán kap benne részt. A XVII. és XVIII. században egészen Kölcsey birtok s 1696-ban a szatmári vár tartozéka volt. A XVIII. század végén egész a XIX. század derekáig urai voltak: a Kölcsei Kende, gróf Barkóczy, Császy, Dósa, Horváth, Mezádszky és a Kiss családok. Most legnagyobb birtokosa a Nyilas család. Még két évszázaddal ezelőtt a község közelebb feküdt Milotához, de a Tisza folyvást rontja határát. A község régebben gyümölcsösök erdejével volt körülvéve s a tömérdek almát és diót„lábbón” szállították le a Tiszán Szegedig. Ref. temploma 1850-ben épült. Postája Tiszabecsen, távirója és vasúti állomása Tiszaújlakon van.
