Csegöld.
Csegöld.
Csegöld, a Szamos partján fekvő magyar kisközség. 113 háza és 958 magyar lakosa van; ezek közül 201 r. kath. 674 gör. kath., 59 ref., 22 izr. Határa 3336 k. 50hold. Nevét 1332-ben Chegud, 1463-ban Chegewld alakban írják. A XIV. század elején már egyháza volt. E régi temploma ma is fennáll. A XV. században a Drágfiak birtoka. 1409-ben a birtok felerészébe a Csáky-akat iktatják be. 1417-ben már az egészet megkapják a Drágfiak, a kik 1424-ben osztozkodnak rajta. 1437-ben a Gacsályi, 1470-ben a Csató család kap benne részt. A Drágfiak kihalta után 1592-ben a színéri uradalomhoz tartozott. 1629-ben a Brebiri Melithek szerzik meg, 1638-ban a Horváth család is részt nyer benne. 1669-ben megyegyülést tartottak itt. A XVIII. század végén a báró Vécsey családé volt s 1780-ban báró Vécsey István tábornok volt a földesura. Most báró Vécsey Aurél a legnagyobb birtokosa. Van a községben fogyasztási szövetkezet, gőzmalom és olajütő. Hozzátartozik a Kerülőlak tanya. Határán átfolyik az Erge patak. Postája, távirója és vasúti állomása Jánk.
