Csengerbagos.
52Csengerbagos.
Csengerbagos, kisközség. a Kraszna mellett. Van benne 212 ház, 1541 lakos; közülök 864 magyar, 676 oláh; de mindnyájan beszélnek magyarul; vallásra nézve 37 r. kath., 763 gör. kath., 655 ref., 78 izr. Ősidők óta megtelepedett hely, s őskori leletek is kerülnek elő. A Kaplony nembeli Bagossy család fészke. E család 1354-ben I. Lajos királytól pallosjogot nyert, s melyet Zsigmond király 1395-ben és 1409-ben a Vetéssyek számára is kiterjesztett és megerősített. E község első szerepléséről 1308-ból találunk adatot, a mikor itt a vármegye gyűlést tartott. Ez időben Bogus alakban van említve. 1405-ben Kállay János is kapott benne birtokrészt, 1424-ben a Bagossyak pörbe idézik a Bélteki Drágfiakat, mert itteni jobbágyaikat megverték. A XV. század elején már erős egyháza volt. 1429-ben Foltha és Hosszútelek pusztákat idetartozónak itélték; 1435-ben a csengeriek és csengerujfalusiak elfoglalták tőlük Hosszútelek, Csalkonya, Foltha földje, Krasznarétje pusztákat. 1513-ban ismét határpöre volt Krasznarétje, Gecserétje, Aszthalmirét, Középrét és Tóhátirét hovatartozandósága miatt. A XVII. században a Bagossy családé, de mellette kisebb birtokosok is vannak, mint az Oláh, Tar, Antal és más családok. 1718-ban ismét megyegyűlést tartottak itt. A XVIII. század elején a sok kóbor had pusztította el. 1731-ben Bagossy László óhitű oláhokat telepített ide. Most legnagyobb birtokosa gróf Degenfeld József. Ref. temploma a XV. századból való; alatta van a Bagossy család sírboltja; 1876-ban újra építették. A gör. kath. templom 1832-ben épűlt. Van itt gőzhengermalom is. Postája Szamosdobon, távírója Csengerben, vasúti állomása Kismajtényben van.
