Dengeleg.
59Dengeleg.
Dengeleg, magyar-oláh kisközség az Érpatak mellett. Házszám 251; lélekszám 1408; ezek közül 550 magyar, 147 német, 602 oláh; vallásra nézve 255 r. kath., 752 gör. kath., 265 ref., 87 izr. Határa 4736 k. hold. A XIV. század elején már egyháza volt, nevét 1332-ben Dengled alakban írják. A XVII. századig a Dengelegi család ősi birtoka; várának helye még ma is látható. 1510-ben kap itt részt Petri Dersy Kelemen. 1597-ben ismét egészen a Dengelegieké. 1746-ban Dengelegi Anna kikapja az őt illető leánynegyedet és vele a Byk család kap itt részt. 1746-ban gróf Károlyi Ferencz szerzi meg egy részét. Ebben a században oszlott el több kézre. A század végén földesurai az Irinyi, Décsey, Bük, Darvay, Becsky, Solymosy, Veres, Gencsy, Fényes családok. A XIX. század derekáig ugyanezek s az Olcsváry, Balásy és Zimány családok is. Most legnagyobb birtokosai Gorove János és Balásy József. A községben hat régi nemesi kúria van. Van itt ref. és gör, kath. templom. Az előbbinek a tornyát az 1834-iki földrengés ledöntötte. Dengeleghez tartoznak a Balázsi, Diószegi, Gorove, Jasztrabszki, Komoróczy, Krecsinger, Sváb, Szintay, Vay és Vonház tagok s a Kisdengeleg tanya. Kisdengeleg tanyán r. kath. kápolna is van. Dűlőnevei közül figyelemre méltó a „Besenyő” nevű. A község hitelszövetkezetet tart fenn. Körjegyzőség helyben, posta Érendréden, távíró- és vasúti állomás Reszegén van.
