Derzs.
Derzs.
Derzs, (Nyirderzs) magyar kisközség. Házainak száma 108, lélekszáma 378; köztük 147 r. kath., 320 gör. kath., 119 ref., 111 izr. vallású. Határa 2960 k. hold. A XIII. századtól kezdve a Petri Dersi nemzetség birtoka volt. 1329-ben Possessio Kyusders, azontúl rendesen Ders néven írják. A XIV. század elején már egyháza volt. A XV. században többen kaptak benne részt, így 1450-ben Hodászi Kántor Lucza is. Ebben a században már a Kántor nemzetség a főbirtokosa, de a Dersiek is földesurai. 1458-ban Way Balázs és 1460-ban a Sásváryak kapnak benne részt. A Dersieknek fiágon magvuk szakadván, 1478-ban a Petneházyak, 1481-ben és 1492-ben a Báthoryak, 1500-ban a Rohodyak szereznek itt részeket. A következő században a Kántor és a Dersi családok örököseinek birtoka; de mások is kapnak itt jószágot, így 1517-ben az Ibrányiak, 1519-ben Zéthényi Fodor, 1541-ben a Maghy, 1564-ben a Zoltán, 1590-ben a Balázsházy és 1593-ban a Tatay családok. A Kántor családot 1539-ben és 1564-ben újra birtokba iktatják. 1579-ben az Ibrányiak, kik a Dersiek örökösei voltak, jelentékeny birtokot szereznek; beiktatták őket a dersi részjószágba és a hozzátartozó Ruszka-Táblás-Teleke, Ráth-Vasvári, Kupán-Teleke, Balogh Jánosi puszták birtokába is. A XVIII. században az Eördögh, Sartory, Way, Ibrányi, Szakadáty, Szabó, Szegedy családok a főbirtokosai; a XIX. század első felében a báró Wayak, Irinyiek és Hagarák is birtokosok. Vásárhelyi Imrének és Fisch Jakabnak van itt nagyobb birtoka. A községben gör. kath. templom van, a mely 1796-ban épült. Utolsó postája Kántorjánosi, legközelebbi távírója és vasúti állomása Nyírbátor.
