Érkörtvélyes.
Érkörtvélyes.
Érkörtvétyes, magyar nagyközség az Ér mellett. Van 325 háza s 1941 lakosa, a kik közül 1249 ref., 513 gör. kath., 95 r. kath., 83 izr. vallásu. Határa 6750 k. hold. 1342-ben a Kállayak itteni részüket átadják leánynegyedként Bőlcsi Czudar Domokos fiainak. 1396-ban Kurthules, majd Kertweles alakban van említve és hol Szabolcshoz, hol pedig Biharhoz számítják. 1429-ben a Csaholyiak is kapnak benne részt. 1454-ben ismét a Kállayak az urai, de 1483-ban az Atyai család is. Négy évvel később az Országh család is birtokosa és a maga részét a Harasztiaknak zálogosítja el. 1510-ben Petri Dersi Kelemen, 1548-ban Beke János, 1628-ban Vadászy Mihály, 1753-ban Telegdi Csanády János és Vásárosnaményi Eötvös Sándor kapnak benne részt. Ekkor Nyírkörtvélyesnek is nevezik. A XVIII. század végén s a XIX. elején birtokosai a Guthy, Szlávy, Kengyel, Terjényi, Bükk, Irinyi, Csorba családok. Most legnagyobb birtokosai Balásy József, a kinek nagyanyai jusson jutott a Bükk-féle birtok, a Bükk-féle kuriával, melyet mostani tulajdonosa 1905-ben átalakított, továbbá Boér Endre, Gorove János, Szikszay Albert és Szent-Király Tivadar. A községben a református templom 1848-ban, a gör. kath. templom pedig 1844-ben épült. A határhoz tartoznak a Balási, Boér, Gorove, Pataki és Szentkirályi tanyák. Az „Égetőhegy” nevü dülőben gyakran találnak kő- és bronzkori cserép-edényeket, urnákat, házi eszközöket, tűzhely-maradványokat. Ez a község is sokat szenvedett az 1834-iki földrengéstől. A lakosok olvasókört tartanak fenn. Körjegyzőség, posta és vasúti állomás helyben van.
