Géres.
Géres.
Géres, magyar kisközség az erdődi járásban. 217 házból áll, 1079, főként ref. lakosa van. Határa 2625 kat. hold. 1420-ban szerepel először Gebres alakban Csáky István birtokaként, abból az alkalomból, hogy Vetési Jakab a Csáky által börtönbe vetett jobbágyokat kiszabadította. Nevét 1475-ben Geroz, 1489-ben Gyeres alakban írják. A királydaróczi uradalomhoz tartozott s ezzel a XIV. és XV. században a Csáky családé volt. A XVI. században a királyi kincstár foglalta le s 1592-ben az erdődi uradalommal Szatmárhoz tartozott. 1634-ben, 1642-ben a daróczi uradalom lajstromaiban fordul elő s ekkor is a szatmári váré. Aztán Bethlen-birtok lett és Zoltán Józsa Bethlen Gábor fejedelemtől megvette 800 tallérért. A Zoltánok már 1628-ban megszereztek benne három jószágrészt. A következő században többen szereztek itt birtokot s a szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, de később a Kölcsey, Rácz, Ottlik, Balogh családok is birtokosai. A XIX. században is ezeknek a maradékai bírták. Most nagyobb birtokos nincs benne. A ref. egyház temploma 1803-ban épült. Körjegyzőség helyben van, postája, távírója és vasúti állomása Erdőd.
