Oroszfalu.
Oroszfalu.
Oroszfalu, oláh kisközség a Szamos mellett, 92 házzal s 461 lakossal, a kik közül 6 ref., 44 izr., a többi g. kath. Határa 976 k. hold. Nevét már 1911-ben Orozfalvának írják. A XVI. század közepéig a Drágfiaké volt és a bélteki uradalomhoz tartozott. Azontúl koronabirtok s a szatmári váré. 1673-ban a török hódoltság egész idáig terjedt s a váradi török basa, mint földesura levelet ír ar oroszfalusi jobbágyoknak, a kik elszéledtek, hogy jőjjenek vissza, a legkisebb adóval is megelégszik, annyival, a menynyit ők maguk üzentek a madarásziakkal; de ha vissza nem térnek, „elsepri őket, ha az ökör szarvában rejteznek is”. A községet a XVIII. században Szatmár város előbb bérbe vette, majd egészen megszerezte s a XIX. század derekáig fele az övé, fele a Mándy és Éles családoké volt. Most nagybirtokos nincsen benne. A gör. kath. templom 1862-ben épült. A község utolsó postája Hirip, vaústi és távíró állomása Szatmár.
