Patóháza.
Patóháza.
Patóháza, kisközség a Szamos mellett; 221 házzal, 1151 lakossal, a kik között 488 magyar és 666 oláh, s 675 gör. kath., 398 ref., 72 izr. vallású. Határa 2386 kat. hold. A község ősi neve Magasmart. Előbb a meggyesi várhoz tartozott. A XIV. század elején már egyházas hely. A XV. században még ezen a néven szerepel, de ekkor már a Magasmarti Pathó család birtoka volt. 1547-ben Pathó Menyhért magasmarti jószágára királyi új adományt kapott. Később a birtok nagy része zálogba került. A Tóth család a XVII. században ide telepedvén, a Pathó családba házasodott és a családi birtokokat lassanként kiváltotta. különösen a Görög családtól, mely legnagyobb zálogbirtokos volt. Az úrbériség alkalmával még a Tóth család volt a legnagyobb birtokos és ez bocsátott ki legtöbb birtokot a jobbágyságnak. 1600-ban Perényi Zsófia, Székely György özvegye kapott benne részt; 1612-ben Egri Anna egy telkét zálogosította el Kende Fruzsinának. 1665-ben Sándorházi Ferenczet és feleségét, Thury Zsuzsánnát, továbbá Kende Jánosnét és Horváth Istvánnét, 1717-ben pedig Viszocsányi Sándort iktatták itt be. A XVIII. században más családok is szereztek benne birtokot: a gróf Telekiek, báró Bánffyak, báró Wesselényiek, a Darvay, Zoltán, Csabay, Szeőke, Görög, Fülep, Décsey, Gáspár, Bethlen, Kovács és Kún családok, a XIX. század elején még a Becskyek és Tarczyak tünnek fel, majd 1850 körül a Bethlenek és Selyebi Kovácsok birtoka a gróf Dégenfeld családé lesz. Most is gróf Dégenfeld Máriának van itt nagyobb birtoka és kívüle még Tóth Móricznak. A község többször költözött új helyre a Szamos áradásai miatt. Két templom van benne, ref. és gör. kath., mindenik a múlt század végén épült. Báró Wesselényi Kata 1650, 52 és 56 években, sajátkezűleg aranynyal hímzett, igen értékes úrasztali terítőt ajándékozott az egyháznak. Határában vannak a Dégenfeld és Tóth tanyák, a Patóházi gyümölcsös. A község utolsó postája, távírója és vasúti állomása Aranyosmeggyes.
