Szamosbecs.
Szamosbecs.
Szamosbecs, kisközség a Szamosközön, 86 házzal és 455 lakossal, kik főleg ref. vallásúak. Határa 1018. k. hold. Nevét 1427-ben Beecz, 1470-ben Bech alakban találjuk. A XIV. század elején már rendes község volt s papja pápai adót fizetett. A század végén Drágh és Balk szerezték meg. 1409-ben Csáky Györgyöt iktatták be felerészébe. 1424-ben „cum loco castelli” megosztoznak rajta a Drágfiak, s az övék marad a bélteki uradalommal a XVI. század közepéig. Mellettük a Gacsályi, Csató és Berzeviczy családok is nyernek benne részjószágot. A XVII. század közepéig a szatmári várhoz tartozott s 1633-ban Prépostházy Zsigmond kapta meg. A XVIII. század elején a gróf Telekiek s a gróf Károlyiak szerezték meg s az övék volt a mult század derekáig. Most nagyobb földesura nincsen. A községbeli református templom a reformáczió előtti időkből való. 1638-ban és 1889-ben renoválták s 1837-ben tornyot építettek hozzá. A Szamostól sokat szenvedett a község; a mult század elején már majdnem egészen elhordta, de a vármegye 1828-ban új medret ásatott a Szamosnak és így mentette meg. A község utolsó postája és távírója Csenger, vasúti állomása Szatmár.
