Szamosdob.
Szamosdob.
Szamosdob, kisközség a Szamosközön, 208 házzal, 1447 lakossal, a kik között 472 magyar, 975 oláh és 992 gör. kath. 383 ref., 42 r. kath., 30 izr. vallású. Határa 5505 kat. hold. A XIV. században csak Dob-nak írták. 1241-ben, a tatárjáráskor, az egész falu elpusztúlt; V. István Balkán-Dob határát Apor comesnek adományozta és ő lett új megalapítója. 1391-ben Báthory István és Benedek kapták meg s két századon át az övék maradt. 1595-ben Báthory István Lőrinczfy Gáspárnak, 1609-ben Szénási Mihálynak és 1614-ben, végrendeletében, Ankreiter Mihálynak s 16 nemes társának egyes részeket adott itt. 1626-ban Nyári Benedeké volt a „Kis puszta” nevű része, a melylyel így dicsekedett el; „Van nekem egy kis Dobom, ha megütöm, száz eke ugrik ki belőle.” Ezután is az ecsedi uradalomhoz tartozott s azzal kapta gróf Károlyi Sándor, majd 1777-ben gróf Károlyi Antal. A Bánffy, Zanathy és Geötz családoknak is volt itt birtokuk a múlt század közepéig. Most gróf Károlyi Mihálynak van benne 152nagyobb része: A község, a Szamos áradásai miatt, ma már a harmadik helyen fekszik. Hajdan népes magyar helység volt. Már 1332-ben egyházas hely s papja 20, majd a következő évben 40 dénárt fizetett pápai adóba. Mária Terézia korában I. osztályú község volt, de egy félszázad múlva már kicsiny faluvá lett. A ref. templom 1896-ban épült a réginek a helyére. A gróf Károlyiak gör. kath. oláhokat telepítettek ide, a kik 1854-ben építettek templomot. Határában van az Ujmajor, s átfolyik rajta a Balkány. Gilvács felőli határa táján feküdt hajdan Tagy. Egykor népes hely. Valami várkastélya is lehetett, mert ennek romjait 1810-ben még látni lehetett a Kraszna mellett. 1353-ban Taagh alakban van említve. Földesurai a Drágfiak és a Báthoryak voltak. Ma már csak egy dűlőnév tartja fenn az emlékét. A község utolsó postája Szamosdob, távírója Szatmár-Zsadány, vasúti állomása Kismajtény.
