Szárazberek.
Szárazberek.
Szárazberek, kisközség a szatmári járásban, 149 házzal, 1033 magyar lakossal, a kik között 595 ref., 274 gör. kath., 94 r. kath., 71 izr. vallású. Határa 3049 kat. hold. Nevét 1348-ban Zaruzberuk, 1351-ben Zarzberek alakban leljük meg. Ősi birtokosai a Szárazberekiek, a kik közül Lászlót 1339-ben mint hamispénzverőt megégették, birtokait elkobozták és Tamás erdélyi vajdának adták. A család pört indított és a birtok háromnegyedrészét visszakapta. A Mikolay család is nagyobb birtokosa volt s kívüle a Csákyak, Csaholyiak, Tétiek, Vetésiek, Fülpösi, Dabolczi, Sásvári és a Román, családok. A XVI. században újabb birtokosok Muchey Pál, a ki 1545-ben kap benne adományt. A Csaholyi-lányokat 1547-ben iktatták itt be. A Báthoryaknak is volt itt részük, a melyet 1567-ben Báthory Miklós Szirmay Lajosnak adott. Vetési Kökényesdi Péter 1625-ben, Szentmártoni Farkas András 1627-ben kapnak egyes részeire adományt; 1665-ben Horváth István kap egy telket s malmot, 1667-ben gróf Csáky István az egészet: de azért a XVIII. században is a Mikolayak maradnak a főbirtokosai. A század végén rajtuk kívül a Szodoray, Peley, Boros, Szirmay, Uray, Nagy, Czerjék, Illyés, és Mándy családoknak volt itt birtokuk s a XIX. század közepéig még a Kovács család tünik fel. Most nagyobb birtoka van itt Mándy Bertalannak és Mandel Lipótnak. A községben van református és gör. katholikus templom. Amaz a XVI. században, ez a XIX. században épült. 1812-ben egészen leégett a község. A határban vannak a Király, Mándy, Parragh, Patay, Rácz és Spiegel tanyák. Körjegyzőségi székhely. Henger-gőzmalom s a Szamoson vízimalom is van a községben; utolsó postája, távírója, vasúti állomása Mikola.
