Tiszakóród.
Tiszakóród.
Tiszakóród, kisközség a Tiszaháton, 208 házzal s 1119 magyar és főleg református lakossal. Határa 2272 k. hold. Határában több őskori őrhalom látható, a mi azt bizonyítja, hogy már ősidők óta megült terület. Nevét 1344-ben Chorod, 1415-ben már Korod-nak írják. Ősi birtokosa a Kusaly Jakcs család volt. A XIV. században a Kölcseyeknek is volt benne birtokuk. 1344-ben kaptak rá új adományt s 1488-ban egy részüket eladták a Perényieknek. 1550-ban a Rozsályi Kúnok szerezték meg és a rozsályi uradalomhoz csatolták. Mikor Rozsályi Kún Annát Barkóczy László vette nőül, vele ezt is megkapta; az ő unokája Kende Mihály felesége lett s vele a Kende család lett az ura. Kívüle a XIX. század elején a gróf Rhédey, Bay, Ormós, Bessenyey, Kölcsey, Jármy, Uketyevity, Csiszár, Sántha, Kálnási, Nyeviczkey, Uray és Tholnay családoknak volt itt birtokuk. Most nagyobb birtoka van itt Kende Zsigmondnak. Ez a község is közvetetlen a Tisza partján fekszik és sokat szenvedett áradásaítól. Még a mult század közepén meg volt a Burgunda nevű utczája; az volt a tulajdonképeni anyaközség; de a Tisza egyre beljebb mosta a falut, mely ilyképpen a másik végen volt kénytelen tovább terjeszkedni. Ugy látszik, hogy a Burgund egy régi elpusztult község nevét tartotta fenn és egynek látszik azzal az Urband helységgel, mely 1345-ben mint Kóróddal határos község szerepel. A határban vannak a Kende, Kaufmann I., II. és a Sántha tanyák. A református templom a XV. századból való, többször átalakított épület. A községben van körjegyzőség. Utolsó postája Vári, vasúti és távíró-állomása Tiszaújlak.
