Tisztaberek.
160Tisztaberek.
Tisztaberek, kisközség a szatmári járásban, 103 házzal és 627 magyar lakossal, a kik között 492 ref., 66 g. kath., 60 r. kath., 9 izr. vallású. Határa 3168 k. hold. Nevét 1332-ben Chyzaberug, 1342-ben Thizthaberuk, 1470-ben Tyzthaberek, 1486-ban Berek alakban találjuk. A XIV. század elején már egyházas hely. 1352-ben Tibafi Mihály fia István zálogba vetette rokonainak Péter és Tamás mestereknek birtokát, 200 gyráért. 1393-ban Balk és Drágh pereltek miatta a Meggyesi Simon bán fiaival, 1424 és 1470-ben a Drágfiak osztoznak meg rajta. Urai még a Gacsályi család 1437-ben s a Csató 1470-ben. Ebben a században pálos kolostora volt, a melynek a Drágfiak voltak a patronusai és 1486-ban Drágfi Bertalan ezeknek ajándékozta Kis-Hodost. A XVI. és XVII. században a szatmári várhoz tartozott, a XVIII. század elején a Gyulafiaké volt, utánuk házasság utján a Tarpay Gergelyé lett, a ki II. Rákóczi Ferenczczel kibujdosott s ekkor a Rhédeyek kapták meg. Mellettük a Kecskés és Vasadi családoknak is volt itt birtokuk. Most nagyobb birtoka van itt Szoboszlay Sándornak, Dely Imrének és Fogarassy Zsigmondnak. A községben ref. templom van, a mely 1880-ban épült. Határában van a Czigánytelep. Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Gacsály.
