Udvari.
Udvari.
Udvari, (Szatmárudvari), kisközség a Szamos mellett, 279 házzal, 1881 lakossal, a kik közül 805 magyar, 1060 oláh és 1270 g. kath., 331 ref., 119 r. kath., 162 izr. vallású. Határa 4889 k. hold. Nevét 1463-ban Odvary, 1481-ben Wdwary alakban írják. A szinéri uradalomhoz tartozott s annak a sorsában osztozva 1621500-ig a Moróczoké, aztán a Báthoryaké, a XVII. században a Bethleneké és Rákóczyaké volt. A XVIII. században a gróf Teleki, báró Wesselényi, Iklódy, Kastal, Malatinszky, Gáspár, Lónyay, Becsky, Darvay, Matay, Nagy, Katra, Dombrády, Putnoky és Szigeti családok birtoka volt; a mult század elején ezeken kívül az Egei, Szeőke, Sipos, Madarassy, Buday, Szilágyi, Pap, Szabó és Rácz családok tünnek fel. Most Domahidy Sándornak s Szeőke Barnának és Sándornak van itt nagyobb birtokuk és derék úrilakuk. Hajdan nagyobb község volt; a XVII. században fogyott meg a református magyarság s ekkor oláhok özönlöttek be. 1907-ben majdnem az egész falu a tűz martaléka lett. A ref. templom a XVII., a g. katholikusoké a XIX században, épült. A határban vannak a Böszörményi, Domahidy, Jakab, Kovács, Kölcsey, Madarassy, Papp I., II. Szőke tanyák, az Udvari erdőrész. A Gombás erdő egy része hozzá tartozott s 1549-ben hozzá is itélték. A Kankóvár határrészen ásták el a református harangot az üldözés idejében s maig sem találták meg. Van a községben vasúti és távíró-állomás és posta.
