A szabályozás eredménye.
A szabályozás eredménye.
A Szamos-szabályozás történetében három korszakot lehet megkülönböztetni, és pedig az 1777. év előttit, az 1777–1877. évit és 1877-től a mai napig terjedőt. Az első korszakban a folyó ősállapotban van, legfeljebb természetes úton tünnek el egyes kanyarulatok a már keskenynyé vált földnyak átszakítása útján. A második korszak elejére esik Szatmár-Németi városnak a saját határán való beavatkozása, t. i. az átvágások építése, utolsó éveire pedig a volt Szamos-szabályozó-társulat ténykedése. Végre az újabb korszakban az állam fejezi be a meder szabályozását. A szabályozás eredményének áttekinthetése végett szükséges tudni, hogy a Szamos kis vizét 1871. évben lejtmérezték s a mérczék 0 pontját e víz színtjében helyezték el. Állami mérczék vannak a tiszaiaknál említett s a szamosi vízállások egybehasonlításánál is figyelembe veendő vásárosnaményi mérczén kívül, külön a Szamoson Olcsvaapáti községnél, a rév alatt, Nábrádnál, a ref. templommal szemben, Rápolton, a község déli végénél, Csengerben és Szatmár-Németiben, a közúti hidakon és a balotafalu-sikárlói útvonal mellett. A vásárosnaményi mércze 0 pontjának magassága, – mint feljebb láttuk, – 102•76, az olcsvaapátié 103•51, a nábrádié 106•32, a rápoltié 110•94, a csengerié 114•26, a szatmárié 120•31 és a sikárlóié 144•66 m. az adriai tenger fölött.
Az időközi változás az alábbi táblázatból látható:
A szakasz neve
|
hossza km.-ben
|
A szakaszon a 0 vízesése km.-ként mm-ben
| |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
1777 előtt
|
1877-ben
|
1907-ben
|
1777 elött
|
1877-ben
|
1907-ben
| ||
1
|
Vásárosnamény–olcsvaapáti
|
7.8
|
7.5
|
5.0
|
096
|
100
|
150
|
2
|
Olcsvaapáti–nábrádi
|
28.5
|
16.0
|
13.4
|
098
|
175
|
210
|
3
|
Nábrád–rápolti
|
36.5
|
37.5
|
14.0
|
126
|
123
|
310
|
4
|
Rápolt–csengeri
|
31.5
|
21.0
|
15.9
|
105
|
158
|
209
|
5
|
Csenger–szatmár-németi
|
42.0
|
18.0
|
18.0
|
144
|
336
|
336
|
6
|
Szatmár-Németi–sikárlói
|
79.5
|
52.2
|
52.2
|
306
|
466
|
466
|
Összesen…
|
226.8
|
152.2
|
118.5
|
–
|
–
|
–
| |
A felsorolt mérczéken eddig legmagasabb vízállások: Vásárosnaményban 1888. III/22-én 900 cm., Olcsvaapátiban ugyanakkor 885 cm., Nábrádon ugyanazon évi III/17-én 749 cm., (jégtorlódással) és 740 cm., jégtorlódás nélkül, Rápolton ugyanazon évi III/15-én 721 cm., Csengerben ugyanazon évi III/21-én 743 cm., Szatmáron ugyanazon évi III/17-én jégtorlódással 633 cm., jégtorlódás nélkül 560 cm. és 1902. évi VI/16-án 575 cm., Sikárlón 1902. évi VI/15-én 432 cm.
Legkisebb vízállások pedig: Olcsvaapáti 1897. XI/28-án –93, Nábrád 1898. IX/25-én –110, Rápolt 1907. X/27-én –222, Csenger 1907. X/28-án +08, Szatmár 1904. VIII/23-án –38, Sikárló ugyanekkor –43 cm., s így a vízjáték előbbi sorban 978, 859, 943, 735, 671 és 475 cm. 1907. X/28-án – tartós szárazság után – Vásárosnaményban –150 és a szamosi mérczéken a közlött sorrendben –104, –49, –222, +08, –27 és –24 cm. lévén, e vízszín esése szakaszonként és km.-ként 242, 251, 206, 353, 318 és 462 cm. volt.
