Töltés-szakadások.
Töltés-szakadások.
A Tisza mentén az előzőkben ismertetett hézagok lévén a balparti töltésben, az árvízek e hézagokon ömlöttek ki, s ha történt is töltésszakadás, az itt kiömlő árvíz a nyitott helyeken, illetőleg kiágazó medreken kiömlő árvízek tömegéhez képest, kisebb tömegü volt.
A Szamoskét parti medenczéjének a Szamos árvízétől való gyakori látogatottságáról tanúskodik az a körülmény, hogy a szamosbalparti töltésen 1868. III/10-én Sályi határán több, 1873. III/21-én Vetés határán egy, ugyanitt 1871. I/21-én egy, 1871. VII/29-én Kér határán egy, 1876. II/26-án Vetés határán két, Óvári határán öt, 1877. III/25-én Sályi határán hét, 1880. III/6–9. közt Rápolt, Porcsalma, Ököritó határán egy-egy, 1881. III/9–12. közt Vetés és Csenger határán 294egy-egy, Angyalos határán 12, Sályi határán 2, Porcsalma határán 1 darab,. együtt 1162 m. hosszú, ugyanazon évi XI/2-én Tunyog határán 14 m. hosszú, 1884. VI/20-án Csenger határán 32 m., 1885. XII/11-én Sályi határán 35 m., 1886. I/24-én Sályi határában 60 m., Porcsalma határán 23 m., Rápolt határán 112 m., 1888. III/15-én Sályi határán 70 m., Rápolt határán 73 m., Ököritó határán 53 m., Szamosszeg határán 60 m., 1890 I/29-én Sályi határán 100 m., III/23-án ugyanott 250 m., Győrtelek határán 25 m., 1891. III/11-én Ököritó határán 120 m., 1893. II/28-án Csenger határán 6 darab, együtt 343 m. hosszú szakadás volt; a jobbparton a töltés 1864. VI/22-én Dara, Komlódtótfalu és Jánk határán egy-egy helyen, 1871. I/30-án Csegöld, Hermánszeg és Jánk határán egy-egy helyen, 1876. II/26-án Hermánszeg határán 9, Dara határán 7, Tatárfalva határán 6, Csegöld határán 8, Jánk határán 4, Szamosbecs határán 8 helyen, 1877. III/25-én Jánk határán 3, Szamosujlak határán 6 helyen, 1877. V/25-én Jánk határán 1 helyen, 1880. III/6–9. közt Fülpös határán 20, Jánk határán 10 m., 1881. III/9–12. közt Dara, Komlódtótfalu, Szamosbecs,. Tatárfalva, Hermánszeg és Jánk határán együtt 1068 m., XI/2-án Szamosujlak határán 100 m., 1883. III/31-én Szamosujlak határán 132 m., Hermánszeg határán 41, Jánk határán 15, Zsarolyán határán 40 m., 1884. VI/20-án Dara határán 20 m., Komlódtótfalu határán 104 m., Csegöld határán 21, Hermánszeg határán 40 m., és Jánk határán 185 m., 1885. XII/11-én Szamosujlak határán 120,. Fülpösdarócz határán 30 m.,1886. I/24-én Gyügye határán 30 m., Szamosujlak határán 16 m., 1887. III/20-án Czégény határán 40 m., Géberjén határán 16 m., 1888. III/15-én Dara határán 18 m., Komlódtótfalu határán 50 m., Szamosbecs határán 50 m., Csegöld határán 160 m., Hermánszeg határán 36 m., Majtis határán 75 m., Szamosjlak határán 40 m., Gyügye határán 192 m., Czégénydányád határán 59 m., Fülpös határán 45 m., Fülpösdarócz határán 45 m., Géberjén határán 289 m. és Panyola határán 95 m., 1890. I/29-én Gyügye és Czégénydányád határa közelében 40 m., Fülpös határán 30 m., 1891. III/11-én Fülpös határán 105 m., 1893. II/28-án Csegöld határán 163 m., Szamosbecs és Tatárfalva közt 483 m., Tatárfalva és Hermánszeg közt 163 m., 1895. III/28-án Hermánszeg község fölött 130 m., és a község alatt szintén 130 m., ugyanakkor III/29-én Gyügyénél 80 m. és 1896. III/9-én Hermánszegnél 132 m. hosszú vonalon szakadt át. A balparton 1893, a jobbparton 1896 óta töltésszakadás nem történt.
A 7650 m. hosszú czégény-matolcsi átvágásnak 1896. évi augusztus hó 30-án (elvágott kanyarulat hossza 25•5 km.) és a 2500 m. hosszú sályi átvágásnak (elvágott kanyarulat hossza 6•5 km.) 1901. évi augusztus hó 13-án történt megnyitásával, úgy nemkülönben a többi kis átvágás kiépítésével a meder olyan rendezést nyert, hogy jégtorlódások keletkezésére okot szolgáltató éles görbületek nincsenek, a meder emésztőképessége pedig annyira megnövekedett, hogy tömegére nézve a korábbi s hozzá jelentékeny részében a partokon és töltéseken az ártérbe ki is ömlött nagyobb árvizeket meghaladó 1902, évi árvíz már az előzőknél alacsonyabb víztükör mellett folyt le.
A meder beágyazottságának mikéntjére abból a körülményből lehet képet alkotni, hogy a vízjáték (0 fölött eddig legnagyobb és 0 alatt eddig legkisebb vízszinek közötti különbség) – bárha a legnagyobb árvíz az átlagos partnál Vásárosnaményban 1•5 m., Olcsvaapátiban 1 m., Nábrádnál alig 1•0 m., Rápoltnál, Csengernél és Szatmárnál átlag 50 cm-rel magasabb, Sikárlónál pedig már alacsonyabb az ős partoknál – a vásárosnaményi 1063 cm-rel Szatmárig 671-re és Sikárlóig 475 cm-re módosul.
A fennebb tárgyalt időközi változásokról az ide a rónáról csatolt két átnézeti térkép nyújt tájékozást.
