A Tisza-Szamosközi töltések.
A Tisza-Szamosközi töltések.
A vízi ügyek intézésének 1902. évben az alispán illetékességi körébe történt átutalásával az efféle kérdéseknek a róna jobbparti részén való kezelése is rendszeresebbé válik. A feladat ugyan szűkebb körre szorítkozik, mert „tisza-balparti szamosjobbparti töltésfenntartó érdekeltség” czímen szervezkedett ártéri érdekeltek feladata egyelőre csak a meglévő töltések fenntartására és fokozatos kiegészítésére irányul, mindazonáltal az érdekeltségi körből az alispán mellé, indítványozói hatáskörrel szervezett véleményező bizottság közreműködése mellett, a töltések védképessé tétele körül, lényeges haladás észlelhető. A sikert elősegíti az a 26,784 K 54 fillér, a melyet az érdekeltség a védműveibe 1904. év végéig befektetett és felszámolt 1,475.947 K 92 fillér után évenként az államtól nyer.
A műszaki teendőket 1903-tól kezdve az érdekeltség saját mérnöke látja el, a kinek a külső szolgálatban a Szamosnál három, a Tiszánál egy folyambiztos s amott öt, itt két gátőr segédkezik.
Különféle szervezetben kifejtett ténykedések eredménye a mai napig az, hogy a Szamos ellen Udvaritól Szatmár-Németi határának felső végéig 7•1 km. hosszú végleges méretű, Szatmár-Németi határának alsó részétől Panyola község belsőségének éjszaki végéig pedig 49 km. hosszú töltés áll fenn, a mely utóbbiból 30 km. hosszú szakasz már végleges méretű. A Tisza mentén Tiszabecs határának felső szélétől, Kisar község határának alsó széléig van töltés, ez azonban többnyire még csak az 1770-es évekig kifejlesztett állapotú, vagyis a töltés koronája átlag csak a várható rendkívülibb árvízzel színel. A nagyarcsekei határvonalon betorkoló Túr-ág közelében, a töltésben, még mintegy fél kilométer hosszú a hézag. Az érdekeltségi körbe jelenleg 45,000 hold tisztán Szamos-ártér, 34,000 hold tisztán Tisza-ártér és 28,000 hold Tisza-Szamos-ártér tartozik. Erre évenként és holdanként 20–80 fillér járulékot szoktak kivetni.
A Tisza ugocsamegyei szakasza mentén nincs töltés. A magasabb árvizek Heteny és Tiszabecs között a baloldalra kilépnek a Tiszából s a Batár völgyébe, 289ebből pedig Nevetlenfalu és Péterfalva között a Túr völgyébe ömlenek, ahonnan a Túr nagyari ágán s a Tisza-Szamos-köznek Panyola és Kisar között még töltés nélkül való részén távoznak el. A töltésnek az említett hézagokban való kiépítése tehát csak a felső Tisza, Batár és a Túr rendezése után történhetik.
A szabályozási kérdés gyökeres megoldását az a körülmény késlelteti, hogy az ártérre kiömlő vizek, bár hosszabb idő alatt, mégis a nélkül elvonulnak, hogy állandóbb mocsarak vagy tavak képződését okoznák. Az ártért behálozó ereken az illető községek számos nagynyílású hídat tartanak fenn, a melyeknek nagyobb része már korhadt és kicserélésre vár. Árvizek alkalmával a Túr völgyében fekvő községek heteken át megközelíthetetlenek. A róna részének árvíz- és belvízmentesítésére a folyammérnöki hivataltól készített tervezet, a mely szerint a szabályozásssal ez oldalon érdekelt ártér 205,000 hold, most van elbírálás alatt.
