Az állam legujabb tevékenysége.
Az állam legujabb tevékenysége.
A rónát sújtó vízbajok mérséklése és megszüntetése körül az 1894. évi III. t.-cz. 2. §-a és az 1895. évi XLVIII. t.-cz. 2. §-a alapján a jelzett törvények hatályba lépte óta, az állam fejtett ki sikeres tevékenységet, ez végezvén el, a jelzett törvényekkel rendelkezésre bocsátott hitelből, a Tiszának és Szamosnak közgazdasági, hajózási és árvízlefolyási szempontokból sürgősebben szükségesnek mutatkozott szabályozását.
Az állam költségén újabban épített művekről az alábbi táblázat tájékoztat:
Sor- szám
|
A szabályozási mű
megnevezése
|
építési ideje
|
költsége
|
Jegyzet
| |
|---|---|---|---|---|---|
K
|
f
| ||||
1
|
Tiszaújlaki híd és Tiszabecs között part-biztosító művek rőzséből és kőből
|
1898–1907
|
223.908
|
13
| |
2
|
Tiszaújlaki partbiztosító mű
|
1901–1904
|
28.513
|
30
| |
3
|
Milotai partbiztosító mű
|
1902–1903
|
4.133
|
54
|
Az állam hozzájárulása a költségek harmadaként
|
4
|
Cseke-badalói partvédő mű
|
1900–1905
|
112.253
|
83
| |
5
|
Tivadari partvédők
|
1896–1905
|
74.582
|
22
| |
6
|
Kisari partvédők
|
1893–1899
|
60.089
|
24
| |
7
|
10/I számú olcsva-apáti átvágás
|
1897
|
61.957
|
58
| |
8
|
Jándi felső partvidék
|
1895–1902
|
60.675
|
86
| |
9
|
Szamostorkolat fölötti szakasz rendezésére párhuzamművek
|
1899–1904
|
81.330
|
60
| |
10
|
Gergelyi szakadó part biztosítása
|
1897–1904
|
38. 576
|
16
| |
Összesen
|
746.020
|
46
| |||
A Tiszaszabályozás újabbkori történetében tehát három korszakot lehet megkülönböztetni, úgymint az 1855. év előttit, az 1855–1888. évközit és az 1889-től a mai napig terjedőt.
1855. év előtt mederszabályozás tekintetében beavatkozás nem történik. Természetes úton következik be némi változás a homorú partélek hátrább helyezkedésével és akként, hogy éles kanyarulatok alkotta félszigetek, a folyó szomszédos könyökei között mindinkább keskenyedő térség átszakítása útján, szigetekké változnak, a régi ágak lassú feltelése útján előbb morotvákká, később mezőgazdasági mívelés alá kerülő földekké válnak. Azok a félhold-alaku mélyedések. a melyek a Tisza-völgy tengelyétől jobbra-balra néha négy kilométer távolságban is feküsznek, íly régi medrek teljesen fel nem iszapolódott maradványai. – E korszak utolsó éveiben készül el Vásárhelyi terve, a melyben a Tisza 1842. évi őszi kis vizének magassága több, egymástól átlag félkilométerre eső pontokon, illetőleg keresztszelvényekben ismeretes. Ez az 1842. évi kis víz, az az úgynevezett 0 víz, a melytől kezdve a Tiszán lévő összes mérczékon a vízállásokat jegyzik és pedig az 1842-iki kis víz felettieket pozitív, a kis víz alattiakat pedig negatív értelemben. A mérczék 0 pontjai tehát az 1842. évi kis víz síkjába esnek és e 0 pontoknak Adriai tenger fölötti magassága ismeretes.
A Tisza szóbanforgó szakaszán állami mérczék állanak fenn Vásárosnaménynál (közúti hídon), Tivadar beregmegyei község keleti szélén, a Borzsa 290torkolatánál Vári község határán, és Tiszaujlaknál a Tisza-hídon. A vásárosnaményi mércze 0 pontjának magassága 102•76, a tivadarié 106•18, a várié 110•12, a tiszaújlakié 115•91 m. a tenger fölött.
A szakasz hossza 1855. év előtt Vásárosnamény és Tivadar között 29 km., Tivadar és Vári között 37 km., Vári és Tiszaujlak között 19 km., s így a vízszín esése e szakaszokon s az előbbi sorrendben km.-ként 11•8 10•6 s 30•4 cm. volt.
Az 1855–1888. évi korszak elejére esik a tiszai átvágások kiépítése. A korszak utolsó éveiben az átvágások már Tisza-medrek, de az 1869 deczember havi, addig legmagasabbnak ismert árvíz levezetésében még nem vesznek teljes szelvénynyel részt. 1881 tavaszán, 1884 juniusában is jelentékeny árvíz lép fel, de ezeket mind tartamuk, mind az árhullám magassága tekintetében meghaladja az 1888. évi árvíz, a mely Vásárosnaménynál a Szamos árhullámával találkozván, itt a mai napig még legmagasabb, 9 méteres árhullámot adja.
A mederszabályozás a Tisza kérdéses szakaszán az olcsvaapáti 10/I. számú átvágás 1897. évi kiépítésével befejezést is nyert és a további teendők czélja: a partoknak megkötése és hajózás szempontjából egységes kisvízi meder teremtése. Mai állapotában a meder hossza Vásárosnaménytól Tivadarig 22•9, Tivadartól Váriig 21•2, Váritól Tiszaújlakig 16•6 km. s így a 0 víz esése km.-ként az alsó szakaszban 14•9 a középsőben 18.6 a felsőben 34.9 cm.
Az előbbiekben közölt magasságú 0 víz felett volt a vízállás:
Vásárosnaményban
|
Tivadaron
|
Váriban
|
Tiszaujlakon
| |
az 1869. évi árvízkor
|
856
|
762
|
675
|
460
|
az 1888. évi árvízkor
|
900
|
744
|
615
|
391
|
centiméter és az utóbbi évi őszi kis víz 0 alatt
|
119
|
110
|
162
|
82
|
centiméter, a mely utóbbi adatokból látható, hogy a szabályozás után a kisvíz színtje lényegesen sülyedt, azaz a meder mélysége növekedett.
Legkisebb volt a vízállás Vásárosnaményban, Tivadaron és Váriban 1904. évi augusztus hó 23-án, és pedig 0 alatt előbbi sorban 163, 143 és 192 cm. Tisza újlakon pedig a már közlött (1888. évi) 82 cm.
