Belvizek elvezetése.
Belvizek elvezetése.
A belvizek elvezetésére szolgáló művek a róna déli részén: 1. a Szamosnak a czégény-matolcsi átvágás 1896. évi kiépítésével holttá vált s mindkét végén eltöltött medrébe Győrteleknél betorkoló, Ecsed keleti végét érintő s innen közel, egyenes vonalban a dunaföldvár-máramarosszigeti állami út kismajtény-szamosdobi szakaszán a Kraszna holttá tett medrébe csatlakozó, 36 km. hosszú „Lápi főcsatorna”, 2. az előbbibe annak a torkolattól számított 3•5 km.-rénél beömlő, tovább a szamosi fensík és a volt láp széle közelébe eső nyomon, majd a Homoród holttá vált medrén Szatmárzsadány belsőségénél a Homoród változatlanul maradt medrébe csatlakozó 41 km. hosszú „Keleti Főcsatorna”, 2–4•5 m. széles fenékkel, 3., a Lápi főcsatornába a torkolatnál 7 km.-rel feljebb beömlő s Tyukod község irányában majdnem a keleti főcsatornáig érő 115 km. hosszú „Tyukodi Főcsatorna”, 1•5 m. széles fenékkel. A róna éjszaki részén: 1. az Olcsva község délkeleti sarkánál a Szamosba torkoló, s az ecsed-győrteleki útnál végződő, 29 km. hosszú „Éjszaki főcsatorna”, 1–2 m. széles fenékkel. A déli részen lévő főcsatornáknak a Lápi főcsatornán a Szamos holt medrébe jutó 25 köbméter körüli vize (a Lápi csatornáé 7, a Keletié 15, a Tyukodié 3 köbméter) e holt mederbeli 10 km. hosszú út után, a holt meder alsó végénél, a szamosbalparti töltésbe 0 felett 95 cm.-re eső 108•21 m. magas küszöbbel, két, egyenként 2•5 m. szélességű kapuval biró, s a víznyomás megosztására is szolgáló hátsó kapukkal felszerelt, vasbetétes beton-alapon nyugvó, boltozott betonzsilipen át, jut az élő Szamosba, s ennek magas vízállásakor lezárt kapuk mögött a 6 millió köbmétert befogadni alkalmas holt Szamosban tározódik.
A Lápi főcsatorna ecsedi könyökét a Kraszna-csatorna legközelebbi pontjával Ecsed belsőségének déli oldalánál vízszintes fenekű csatorna köti egybe, az Összekötő-csatorna és a Kraszna-csatorna jobbparti töltésének keresztezésénél lévő 109•53 m. magas küszöbbel (+62 cm.) és két, egyenként 2•5 m. nyílású kapuval biró, boltozott, beton-zsilip útján, a mely művek arra szolgálnak, hogy alkalmas viszonyok mellett a Kraszna-csatornának a Tisza duzzasztó hatása alatt nem álló pontjához is irányítani lehessen a déli rendszer belvizét.
Az Éjszaki csatorna vize vagy szabadon folyik be a Szamosba, az ennek töltésében az úgynevezett Tibor-telepen 106•10 m. magas (Szamos 0 vize felett 241 m.) küszöbbel elhelyezett két darab, egyenként 1•5 m. átmérőjű, betonból való iker-csőzsilipen, vagy – magas Szamosvíz esetén – 60 lóerejű gőzgéppel kapcsolatos szivattyú útján jut a Szamosba. A déli rendszer vizének egy részét különben az Éjszaki-csatorna felső vége és a Lápi-csatorna közé az ecsed-győrteleki úton elhelyezett egy m. átmérőjű betoncső-zsilip segélyével e szivattyútelep felé is lehet irányítani. Mindezen főcsatornákba többnyire nyiltan, továbbá a felső szamosi ártérről a felső-szamosi töltésen át a Szamosba, az ártérnek a Kraszna balparti töltéseivel védett részeiből pedig e töltéseken át a Kraszna-csatornába 287csőzsilipeken át, az ártért a szükséghez mérten átszelő másodrendű csatornák juttatják el a belvizet.
A felsorolt művelet nagyobb részben 1896–1899. években építették ki, a felső-szamosi töltés végleges nyomon való kiépítése 1907-ben nyert befejezést.
Hogy a másfélszázados törekvés és áldozat mellett az előző kísérletek alig vezettek múló eredményekhez is, magyarázatát adják az alábbi óriási számok. Ki kellett emelni kerek számban a Kraszna-csatornából 5•80, a Sóspatak-Homoród-Balkány-csatornából 1•20, a Lápi főcsatornából 0.20, a Keleti főcsatornából 0•78, a Tyukodi-csatornából 0•02, az Éjszaki-csatornából 0•23, a Szamos töltésébe kellett építeni a felső szakaszon 0•17, az alsó szakaszon 2•20, együtt tehát 10•6 millió köbméter anyagot.
A másodrendű belvízcsatornákéval együtt kiemelt, illetőleg töltésbe épített 11 millió földmunkára, a zsilipek, a Kraszna-csatornán 18 drb., többnyire 48 m. hosszú vashíd, a Sóspatak-Homoród-Balkány-csatornán is 2 vashíd, 17 fahíd, a belvízcsatornákon számos fahíd és betonhíd, 2400 hold terület kisajátítása, műszaki ártérfejlesztés, 155 km. hosszú távbeszélő, két darab vonalmenti felügyelő-lak, 25 gátőrház stb. költségeire a társulat 11 millió, majd 2•2 millió, újra 1•2 millió s végül 0•35 millió K. törlesztéses kölcsönt vett fel. Az első években, nevezetesen 1899. évi június hó végéig, tehát négy éven át, az esedékes kamatot is a társulati pénztár törlesztette. Kirovásról ugyanis addig szó sem lehetetett, míg a láp nem vált hasznavehetővé.
A társulatnak részletes térszíntezés útján megállapított 162.465, 1118–1600 hold (93.493 ha) árteréből az a 80.785 hold (46.489 ha) „alsó ártér” az, a melyet Szamoskiöntés hiányában is a többi külvizek évenként többször is elborítottak s ennek 45.000 hold körüli (25.900 ha) mélyebb része volt az ecsedi láp, illetőleg csaholyi és sándori láp.
