A város szépítése.
A város szépítése.
Ugyanezen évben, a junius 23-án tartott közgyűlésen választották Hérmán Mihályt tiszti ügyészül, a ki így a városi tanács kötelékébe lépve, megkezdte alkotó munkálkodását.
Bizonyára az ő gondolata volt, hogy a szatmári ref. templom előtti teret díszkertté alakították át. E czélra október 14-én értekezlet is volt, a melyen Győry Károly v. mérnök a tervrajzokat is bemutatta. A parkozás azonban csak akkor történt meg, a mikor ide a Kölcsey szobrot 1902-ben a Deák-térről áthelyezték. Ma már díszes vasrács kerítése is van a kertnek, melyet részben közadakozásból, részben pedig a városi pénztárból állítottak fel.
Ugyanez időben kezdte meg Kixl cs. és kir. százados a szamosi katonai uszoda parti területét befásítani. Ma már az egész part mentén, a polgári uszodától a József főherczeg laktanyán túl, sima fás és cserjés sétatér terül el.
Fásították az udvarát a közkórháznak is, melynek építését ez évben 1879-ben fejezték be.
A Szatmáron alapítandó múzeum eszméjét felvetették már 1881-ben, úgy, hogy a Társaskör helyiségeiben állíttassék az fel. Az eszme azonban egészen elhalványult s csak a Kölcsey kör megalapításával öltött testet, a midőn Kiss Gedeon főkapitány, a népszerű „Gida bácsi”, a ki a „népkertet”, a későbbi „Kossuth kertet” is plántálta, rendezte, kezdette meg a gyűjtést. Első otthona a városházának egy szobája volt, majd az Eötvös-utczán egy bérházban talált otthont, míg ma a ref. főgimnázium földszintén három teremben van elhelyezve. A múzeum a jelenben már szép és értékes gyűjtemény, mely a város egyik nevezetessége s a figyelmet megérdemli. Könyvtára is van nehány ezer kötetből, mely egyre gyarapodik. Az intézet segélyt kap az államtól és a várostól. A múzeum körül nagy érdeme van Bakcsi Gergely ref. gimn. igazgatónak, ki ernyedetlen buzgalommal fáradozott a gyűjtésen, szakszerű beosztáson és elrendezésen.
